Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
Bevezető
„levéltárak" anyagára építve —, amelyek eltérő látásmódjukkal új megközelítésekre hívták fel a hazai történetírás figyelmét. Bár hosszú ideig számos módszertani kérdésben és a fogalomhasználat tekintetében sem közeledtek egymáshoz az álláspontok, sőt sok esetben azok hevesen és kíméletlenül csaptak össze, mégis úgy látjuk, hogy a polemizálásnak ez az időszaka teremtette meg egy későbbi, termékeny eszmecsere alapjait. A '80-as évek második felében újabb figyelemre méltó eredményeket hozott a területi levéltárakban őrzött közigazgatási és szakigazgatási szervek irategyütteseinek kutatása, amelyek nyomán már részben ismertté vált a hazai német nemzetiségű lakosság kitelepítésének módja, egyes szakaszai és számbeli nagysága. Az ezzel kapcsolatos törvények és rendeletek áttekintése megmutatta, hogy a jogi hézagokkal, hiányosságokkal bíró jogszabályok milyen sok visszaélésre és önkényes értelmezésre adtak lehetőséget. A korabeli sajtóban megjelent cikkek elemzése pedig rávilágított a német nemzetiségűekkel szembeni intézkedések kampányszerű, manipulate, érdekérvényesítő voltára. Ezek a munkák többnyire a П. világháborút követő népmozgások történéseit külön-külön, s nem egy egységes egész folyamat részeként vizsgálták. Természetesen ezt nehezítette, illetve egyes esetekben lehetetlenné tette, hogy e témával összefüggésben bizonyos kérdések tárgyalását - pl. a német nemzetiségűek 1944 végén, 1945 elején történt tömeges Szovjetunióba hurcolása, a magyar kormány és a pártok felelőssége a telepítések végrehajtása során elkövetett törvénysértésekben, vagy a telepítést végző szervek jogköre, működése, törvényen felül állása - továbbra is tiltották. A kutatói szabadságot egészen a legutóbbi évekig érdemben korlátozó politikai megfontolások miatt hozzáférhetetlenek voltak az államigazgatás legfelsőbb szerveinek - minisztertanácsi jegyzőkönyvek, miniszterelnökség iratai -, a pártok és a különböző belügyi szakigazgatási hivataloknak a forrásanyagai. Ezek híján, valamint a fentebb már jelzett vizsgálati szempontok hiányosságai miatt rejtve maradtak a német nemzetiségűek kitelepítésének, a szlovák-magyar lakosságcserével és a belső áttelepítésekkel kapcsolatos okokozati összefüggései. Viszonylag kevés dokumentum és földolgozás látott napvilágot a pártok és a kormány állásfoglalásainak változásáról, vagy a magyarországi belpolitikai erőviszonyok alakulásának a német kisebbség megítélésére, illetve a nemzetiségi kérdés megoldási alternatíváira gyakorolt hatásáról. Szeretnénk hangsúlyozni azonban, hogy a telepítések különböző mozzanataival foglakozó - történeti, memoár és irodalmi -