Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Földreform és belső migráció

vizsgálatok befejezése után a 273 OOO-ből maximum 103 000 sze­mély birtokára lehetett számítani. A svábság tulajdonában összesen kb. 400 000 kat. h. földingat­lan volt. 138 Ha tehát a 3820/1945. M.E. sz. rendelet alapján megközelítően a svábság 38 %-a, 103 000 személy földbirtokával lehet számolni, ez arányosan 152 000 kat. h. igénybe vételét tette lehetővé. A személyenkénti elkobzás átlaga 1,4 kat. h.. A gyakorlat­ban azonban ennél csak kisebb területet jelenthetett, hisz a kevés­bé tehetős svábok voltak a Volksbundnak tagjai. A Népgondozó Hivatal becslése szerint „személyenként kb. 0,8 kat. holdat, ami a német nemzetiségű lakosság 38 %-a után összesen 82 400 kat. hold" igénybe vételére nyílott lehetőség. 139 A Népgondozó Hivatal 1945 november közepéig a következő telepítéseket hajtotta végre. 140 A trianoni Magyarország területéről Megye Család Bács-Bodrog 122 Békés 562 Bihar 245 Borsod 615 Csanád 89 Csongrád 1 Fejér 23 Győr 9 Heves 688 Jász-Nagykun-Szolnok 433 Komárom 58 Nógrád 72 Az 1935. évi általános mezőgazdasági-üzemi statisztikai felvétel keretében össze­gezett adatok szerint a német anyanyelvű magyar állampolgárok tulajdonában 638 337 kat. h. volt. A két adat közötti különbség nem adódhat pusztán a közbeeső időben értékesített ingatlanokból. Vélhetően a Népgondozó Hivatal adatai pontat­lanok. 139 Más adatok szerint a földreformrendelet nyomán 3838 családtól összesen 176 781 kat. h. földet koboztak el. Valószínűsíthető azonban, hogy ezek az adatok nem a közvetlenül 1945 tavaszán elkobzott földbirtokok nagyságát jelölik, hanem a kitele­pítéseket követő vagyonelkobzásokat is figyelembe veszik. - Zielbauer, 1990. 38. MOL. J.Gy. Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztályának iratai II./28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom