Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Földreform és belső migráció

Megye Csal ád Pest-Püis-Solt-Kiskun 1 327 Somogy 1 Sopron 1 Szabolcs 2 Tolna 91 Vas 1 Veszprém 13 Zala 138 ÖSSZESEN 4 491 A trianoni Magyarországon kívül eső területről Ország Család Csehszlovákia 257 Jugoszlávia 1 114 Románia 343 Összesen 1 714 Az országon belüli településre jelentkezettek kiválasztása toborzás útján történt.

141 Bár a jelentésben az áll, hogy a „toborzás során telepítésre csak mezőgazdasági foglalkozású, föld nélkül maradt, sokgyermekes, politikai szempontból megbízható" igényjogosultak jöhetnek számításba, a gyakorlat nem ezt igazolta. Mint ahogyan a vagyonok leltár szerinti átadását sem biztosították. Nem tudták a földrajzi, gazdasági, néprajzi adottságokat sem figyelembe venni. A Népgondozó Hivatal a Bodor által végzett telepítésekkel együtt, 1945 novemberére 9505 család letelepítését végezték el. Ha családonként átlag 4 főt számítunk, ez mintegy 40 000 személy le-, illetve országon belüli áttelepítését jelentette. Ez a számadat azonban valójában jóval magasabb lehetett. Általában kettőnél jóval több gyermekük volt a menekült székely családoknak csakúgy, mint a Ti

szántúlról telepítésre jelentkező szegényeknek. Jellemző 141 A Népgondozó Hivatal 1945 novemberi jelentésének időpontjában a toborzások Füzesabony, Szolnok, Püspökladány, Nyíregyháza, Hódmezővásárhely és Kecskemét körzetében folytak. — MOL. J.Gy. Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztályának iratai II./28.