Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Földreform és belső migráció
olyan helyzetben, amikor a helyi önkormányzatok maguk is létszámhiánnyal, az élet újraindításának gondjaival, és az igazolási eljárások befejezetlensége folytán számos más problémával is küzdöttek. Hatásköri vita alakult ki a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó Népgondozó Hivatal és a vele csaknem egyidőben - június 22-én -, a Földművelésügyi Minisztérium 6342/1945. sz. elnöki rendelete által életre hívott Országos Földbirtokrendező Tanács Telepítési Hivatala között is. A miniszteri rendelet ez utóbbi szervezetet is azoknak az igényjogosultaknak, akik lakóhelyükön nem jutottak földhöz, az ország más területein történő letelepítésével és földhöz juttatásával bízta meg. Éppen ezért az OFT Telepítési Hivatalának megalakulásától kezdődően vita tárgyát képezte a két szervezet között a telepítési jogkörök tisztázatlansága. S ezen valójában az a kiegészítő rendelkezés sem segített, amely 1945. július 2-án a „telepítés egyöntetűvé tétele, valamint egyéb más célszerűségi okokból a kitelepített fasiszta németek helyébe történő letelepítést a Népgondozó Hivatal hatáskörébe utalta". Ezzel együtt leszögezte azonban, hogy „nevezett hivatal a földbirtokrendező testületekkel a legszorosabban együttműködni, s a telepítések végrehajtása során azok véleményét kikérni, kívánságait figyelembe venni köteles." A telepítési tevékenység ily módon való megosztása következtében az Országos Földhivatal telepítési ügyosztálya a nagyobb ingatlanok betelepítését, a szorosabb értelemben vett földbirtokpolitikai célú telepítések végrehajtását kapta. 116 A két szervezet munkájának elvi síkon való összehangolására nem került sor. A hivatalok egymás mellett, illetve sokszor egymással szemben igyekeztek saját elképzeléseiket érvényesíteni. A látszólag preztízs okokból vívott harcnak valójában szakmai, politikai indítékai voltak. Míg a Földművelési Minisztérium általában a szakmai szempontokra helyezte a hangsúlyt, addig a Kommunista Párt befolyása alatt lévő Belügyminisztérium ebben a kérdésben is a már jelzett politikai célokat tartotta szem előtt. így a német nemzetiségű lakosság nemzethűségi szempontból történő felülvizsgálatához és a belső telepítések összekapcsolásához - a mezőgazdasági termelés jelentős mérvű visszaesése révén is - elemi érdeke fűződött. 117 116 BKMÖL. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Földbirtokrendezó Tanács Kecskeméti Tárgyaló Tanácsa. 72/1945. 117 Vannak azonban adataink arra is — ezeket a későbbiekben idézzük -, amikor a Népgondozó Hivatal munkatársai emeltek szót a Földmüvelésügyi Minisztérium kiküldöttjeinek túlkapásai ellen. A hatáskörök tisztázatlansága, ebből adódóan az állandó rivalizálás, valamint mindkét szakigazgatási szervnél a közvetlen pártutasítások érvényesülése, a közös, összehangolt munkát teljes egészében megakadályozta.
