Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Földreform és belső migráció

A Népgondozó Hivatal telepítési főosztálya négy telepítési kirendeltséget hozott létre, amelyeket további kerületekre és körzetekre osztott.

118 A belső telepítések lebonyolítását a már jelentős múlttal bíró körzetvezetői és telepfelügyelői rendszer ismételt kiépítésével igyekezett biztosítani. A telepfelügyelők alapvető feladata a gondjaikra bízott telepesek agrikulturális irányítása és vezetése, valamint telepítésük előkészítése volt. A csoportos telepítéseknél a jelentkezők összeírását, a ház- és földjuttatásokat, a tényleges birtokba helyezéseket végezték. A telepfelügyelők ellenőrizték a telepesek magatartását. Ők választották ki a telepgazdákat, segítségükkel látták el a telepes csoportok irányítását. Feladatuk kiterjedt a telepgazdák iskoláztatására, informálására, a jogszabályok ismertetésére. Jogukban állt a községi képviselő-testületek vagy elöljáróságok leváltását javasolni, ha azt a telepítések megindítása vagy biztosítása miatt szükségesnek ítélték. A gazdasági javak elherdálásának megakadályozása érdekében a Volksbund-vagyonok ellenőrzéséért és megtartásáért is ők feleltek.

119 A Hivatal egyik első utasítása (június 13) arra szólítja föl a közigazgatási vezetőket, hogy minden eszközzel akadályozzák meg a területükön lévő sváb ingatlanok, „különösen pedig a hozzájuk tartozó élő és holt felszerelések" elidegenítését.

120 A Népgondozó Hivatal a Dél-Dunántúlon és a Duna-Tisza közén kezdte meg működését. A székelyek letelepítésének befejezése, illetve a határ mentén várakozó menekültek elhelyezése már nem tűrt halasztást. A svábok elhelyezésének megoldatlansága miatt azonban a konfliktusokat nem lehetett rendezni. A lengyeli internáló tábor felszámolását követően például - miután nem volt hova menniük - a svábok is visszatértek otthonaikba. A székely telepesek és az eredeti tulajdonosok kényszerű együttélése nap mint nap számtalan viszályt idézett elő. A zombai körzetvezető augusztusi jelentésében az áldatlan állapotok részletes ismertetésén túl felhatalmazást kért a visszaszivárgott németek kitelepítésére, illetve összeköltöztetésére.

121 . A Dunántúl más megyéiből Bodor György által Tolna megyébe hívott székelyek is több községben elhelyezésükre vártak. A 118 Zielbauer, 1990. 81. 119 BKMÖL. Bácsbokod község iratai 1681/1945. 120 A hatályos törvényi szabályozás értelmében az ingó vagyontárgyak elidegenítésére az érintetteknek még lehetőségük volt. Ezzel ellentétes a Népgondozó Hivatal belső utasítása. - MOL. J.Gy. Belügyminisztérium Népgondozó Hivatala iratai 204/1945. 121 TMÖL. Népgondozó Hivatal Zombai Körzetvezetősége iratai 33/1945.