Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Földreform és belső migráció

kult bizottságok működését 1231/1945. számú határozatával fölfüggesztette. Az Országos Földbirtokrendező Tanács kívánatosnak tartaná, ha a Megyei Tanács mielőbb gondoskodnék róla, hogy olyan összetételű bizottságok alakuljanak, amelyek a 600/1945. M.E. szellemének megfelelő felhasználási terveket tudnak készíteni. Természetesen ügyelni kell arra, hogy ezekben a községekben minél több magyar család települjön le, és foglalja el a Volksbund-tagok helyét".

88 Néhány nappal később, május 22-én újabb körlevél érkezett, amelyben már a korábbiaknál is nyíltabban és egyértelműbben fogalmazták meg a célokat: ,Az Országos Földbirtokrendező Tanács tudomására jutott, hogy azokban a községekben, ahol a lakosság jelentős része német nemzetiségű, a földkiosztás nem a 600/1945. M.E. sz. rendelet szellemében folyik. A Tanács ezért ezekben a községekben a községi földigénylő bizottságok működését - az egész ország területére - azonnali hatállyal felfüggeszti. Egyidejűleg hatályon kívül helyezi az Országos Tanács azokat az ingatlankiosztásokat, amelyeket a községi földigénylő bizottságok a Vármegyei Tanács jóváhagyása nélkül végrehajtottak. Ez a rendelkezés a magyar földhöz juttatottakra, illetőleg telepesekre nem vonatkozik. A Megyei Tanács gondoskodjék arról, hogy az említett községekben a földigénylő bizottságok olyan földigénylőkből alakuljanak meg, akik a 600/1945. M.E. sz. rendelet célkitűzésének maradéktalan végrehajtására alkalmasak".

89 88 MOL. J.Gy. Belügyminisztérium Népgondozó Hivatal iratai 628/1945. 89 Az elmondottak illusztrálására egyetlen példát szeretnénk említeni. Budaörsön a földigénylő bizottság a fenti instrukcióknak megfelelően 1945. június 25-én alakult újjá. A községben ekkor már több telepes, illetve igénylő — helybeliek, pestszenterzsébetiek, erdélyiek, a MAVAG dolgozói — csoport is tartózkodott. Az ülésen a pestszenterzsébetiek képviselőjét, Tóth Antalt választották meg elnöknek. A csoportok 5-5 tagot delegálhattak a bizottságba, ugyanakkor a német anyanyelvű földigénylők képviselőit kizárták. Ez ellen Riedl István tiltakozott, hangsúlyozva, hogy „erre sem törvény, sem rendelet vagy írásos utasítás nincs". Pataki telepítési körzetvezető viszont ragaszkodott a német anyanyelvű bizottsági tagok kizárásához, „mivel ez a törvény szelleméből kiolvasható". Szintén az ő javaslatára arról is határoztak, hogy a „beérett kalászosokat a helybeli rendőrség által a bizottság rendelkezésére bocsátott 50 fasiszta internálttal azonnal megkezdi, és ezenkívül a telepeseket felhatalmazza, hogy a község határában beérett kalászosokat részében arassa le". Felháborodottan számoltak be arról, hogy a svábok összeköltöztetésük során az ingatlan tartozékait magukkal viszik (pl. tűzhely), és ezáltal a telepesek életlehetőségeit megbénítják. Ezért az összeköltöztetés előtti leltárkészítésről határoznak, és az ingóságok elkobzását is kimondják. - MOL. J.Gy. Belügyminisztérium Népgondozó Hivatal iratai 48/1945. - 627/1945.