Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Földreform és belső migráció
A földreform végrehajtása során tehát lényegesen korlátozták a német nemzetiségű községek autonómiáját. A törvény csak az egyénekkel szembeni eljárást tette lehetővé, míg ezekben az utasításokban - nem is titkoltan - a német nemzetiséghez tartozás már önmagában elegendő volt a joghátrány elszenvedéséhez. A németek által lakott községekben a Földigénylő Bizottságok működésének felfüggesztése nemcsak azt a célt szolgálta, hogy az egyébként jogosult, ám német nemzetiségű családokat a juttatásból kizárják, hanem egyben biztosítani kívánták a Kommunista Pártnak azt a törekvését, amely a tiszántúli agrárproletár családokat az Alföldön, illetve a Dunántúlon kívánta letelepíteni. Eme eljárással elsősorban - az őszi választásokra tekintettel - a párt szavazóbázisának növelését kívánták elérni. Ezt támasztja alá a kiválasztás módja, hisz a telepítés egyedüli kritériuma a jelentkezők pártpolitikai megbízhatósága volt. Nagy számmal jelentkeztek olyanok is, akik a földhöz nem értettek, korábban soha ilyen jellegű tevékenységet nem folytattak, és sok esetben néhány hónap elteltével, a sváb vagyonok felélése után, vissza is költöztek eredeti lakóhelyükre. Az önkéntes településre jelentkezettek a földigénylő bizottságokban túlsúlyra törekedtek. Ez főként a vegyes lakosságú községekben az „őslakosság" és a betelepülők közötti konfliktushoz vezetett. 90 Az első hónapokban sok bizonytalanságot okozott a rendelet országon belüli települést-telepítést lehetővé tevő paragrafusa. A gyakorlati végrehajtás szabályozatlansága miatt teljesen szervezetlenül, különböző hatóságok, politikai pártok segítségével, illetve egyéni tervek szerint indult meg a település. Az önkormányzatok, a járások vezetői tehetetlenül álltak az önkéntes-önkényes föld- és házfoglalókkal szemben." Méltóztassék - írja a monori járás főjegyzője hivatali felettesének - a járás területén lévő német községek (Vecsés és Ceglédbercel) betelepítési kérdését nyitva hagyni. Ugyanis a járás területén több népes magyar ajkú község van és egy községben sem nyert a földigénylés - igényelhető birtok híján - teljes kiegyenlítést. Tegnap az történt, hogy a gyömrői járás területén lévő Péteri községből néhány honfoglaló az ottani község rendőrsége és a Kommunista Párt vezetőségének kíséretében máris elindult Ceglédbercelre, hogy ott az uratlanul maradt volksbundista birtokokat és házas ingatlanokat elfoglalják." 91 A tavaszi hónapokban azonban a belső migráció csak elkezdődött, mértéke még nem volt jelentős. Az ország különböző MOL. J.Gy. Belügyminisztérium Népgondozó Hivatal iratai 693/1945. 91 Pest Megyei Önkormányzat Levéltára /PMÖL./ Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja elnöki iratai 121/1945.
