Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Koncepciók és realitások
támogatására. A szerb partizánok segítségével pedig több Bács-Bodrog vármegyei községben - Gara, Csávoly, Hercegszántó — délszláv közigazgatást vezettek be. Az ún. nemzeti felszabadító bizottságok az állami végrehajtó hatalom kizárólagos birtokosának tekintették magukat, s ugyancsak a szerb partizánok segítségével saját karhatalmat is szerveztek. Több településen a Jugoszláviához való csatlakozásukat is kikiáltották. 28 A csatlakozás kérdése még 1945 ószén is napirenden szerepelt, holott ekkor már hónapok óta magyar adminisztráció irányította ezeknek a községeknek az életét. Ezzel egyidőben különböző kulturális és oktatási követelésekkel léptek fel. Míg a németeket a kollektív bűnösség vádjával illették, addig a magyarországi délszlávok - szerbek, horvátok, szlovákok - még a harcok befejeződése előtt, 1945. február 18-án Battonyán megalakíthatták a Szlávok Antifasiszta Frontját. 29 Az ezt követő hónapokban mind a Maros-menti megyékben, mind pedig a bajai járás bunyevácok és szerbek által lakott községeiben - 1945 tavaszának közepéig - megalakultak a Front helyi szervezetei. Bár az Antifasiszta Front, s később annak délszláv szekciója - amely 1945. december 3-án tartotta I. Országos Konferenciáját Mohácson kulturális szervezetként határozta meg önmagát, ugyanakkor hatalmi, politikai követelésekkel is föllépett. Az 1080/1945. M.E. sz. rendelet értelmében csak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok küldhettek tagokat a községi önkormányzatokba, igazoló bizottságokba, nemzeti bizottságokba. Az Antifasiszta Front bácsalmási szervezete azonban az I. sz. igazoló bizottságba tagot akart delegálni, arra hivatkozva, hogy „szervezetük úgy helyben, mint vidéken számottevő, baloldali demokratikus alapokon nyugszik, és a kijelölt szocialista elvek irányvonalán halad. Ezek szerint úgy hisszük, hogy általánosságban a közügyek irányításában jogosan kívánunk részt venni." 30 Figyelemre méltó az a jelenség is, amelyre a vármegye szociáldemokrata alispánja hívja fel a figyelmet: ,A szlávság nagy része a kommunista párt tagja. Azonban tevékenységét ott nem annyira kommunista eszmék kifejtésére, mint inkább nemzetiségi, mondhatni soviniszta céljai elérésére fordítja. (...) a községi elöljáróságokban túlsúlyra törekszenek." 31 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára /BKMOL/. Bács-Bodrog vármegye főispánja 624/1945. 29 Lászlity S., 1979. 195. 30 BKMÖL. Bács-Bodrog vármegye főispánja 90/1947. 31 BKMÖL. Bács-Bodrog vármegye főispánja 40/1947.
