Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Koncepciók és realitások
megfogalmazását, valamint annak deklarálását, hogy a nemzetiségek ügye nem tekinthető belügynek. 20 A többi pártnak a nemzetiségekkel és általában a nemzetiségi politikával kapcsolatos véleményét az 1945-ös őszi választási küzdelmek során nyilvánosságra hozott pártprogramok alapján lehet nyomon követni. A Szociáldemokrata Párt 1945. augusztus 18-20-án tartotta XXXIV. kongresszusát. A párt külpolitikai célkitűzései között a következőket olvashatjuk: „3. Külpolitikánk alapja jelenleg az 1945. január 20-án Moszkvában aláírt fegyverszüneti egyezmény. 4. Fenntartás nélkül szolgáljuk az Atlanti Chartában és az egyesült nemzetek alapokmányában lefektetett külpolitikai elveket. Békés együttműködésre törekszünk valamennyi nemzettel, és részt akarunk venni a nemzetközi biztonság megszilárdítására, a világbéke biztosítására és a világgazdaság újjáépítésére törekvő munkában. 7. Nemzetiségi politikánk alapelve a teljes jogegyenlőség és szabadság. A nemzetiségi politika háborús bűnösei népbíróság elé állítandók. 8. A határon túl élő magyarok védelmében a szomszéd államoktól hasonló nemzetiségi politika megvalósítását várjuk el, mint amilyet a demokratikus Magyarország alkalmaz nemzetiségeivel szemben." 21 A szövetségi politikáját a nemzetiségekre is kiterjeszteni akaró magyar szociáldemokrácia, amely programjában elvszerűen teljes jogegyenlőséget hirdetett a különböző hazai nemzetiségeknek, gyakorlati tevékenysége már korántsem volt egységes. A dokumentum tanúsága szerint kizárólag bírói úton szorgalmazzák a német kisebbség háború alatti magatartásával való szembenézést, a bűnösök megnevezését és felelősségrevonását. A „nemzetiségi politika háborús bűnösei" megfogalmazás pedig arra enged következtetni, hogy nem zárták ki azoknak az állami vezetőknek a büntetőjogi számonkérését sem, akik kiszolgáltatták a hazai németséget a hitleri expanziós törekvéseknek. Korábbi állásfoglalásaikból azonban tudjuk, hogy az 194l-es népszámlálás során magukat nemcsak német anyanyelvűnek, de német nemzetiségűnek vallókat ők maguk is differenciálatlanul ítélték meg, s a Hitler által meghirdetett áttelepítési program keretében nemcsak a volksbundistákat és családtagjaikat, de a német nemzetiséget vallókat is az ország 20 PIL. 274. f. 10. cs. 30. ö.e. 21 Balogh - Izsák, 1979- 206.
