Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Koncepciók és realitások

elhagyására akarták kötelezni. A Szociáldemokrata Párt már a háború ideje alatt csupán a német anyanyelvűeknek a „hazához hű" csoportját igyekezett megvédeni a volksbundisták befolyásától, és szinte kizárólag óket akarta megnyerni - az ország többi nemzetiségével együtt - a szabadságjogokért, a demokratikus átalakulásért folytatott küzdelemnek.

22 A német anyanyelvűek melletti „kiállás" pedig természetes összefüggésben van azzal, hogy e nagymúltú párt tagjai között a falusi földművesek mellett számos német származású szakmunkás volt.

23 A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt 1945-ös programjában csak a személyes szabadságjogok általános biztosításáról szól, és nem foglalkozik külön a nemzetiségi gondokkal. Hiányzik a nemzetiségi jogok tételes biztosításának ígérete a Nemzeti Paraszpárt programtervezetéből is. A Parasztpárt tervezett külpolitikájában az alábbiakat hangsúlyozta: „Azt mondták, hogy Hitler visszaszerzi nekünk az elcsatolt területeket, de arról nem beszéltek, hogy Magyarország belsejében máris a visszakapott Felvidék fejében szabadon szervezkedhetett a Volksbund, a ,népi németek' között, az ,asszimilált' svábokból jött magyarok között pedig a nyilaskeresztes mozgalom. (...) A legfontosabb kérdés a környező szomszéd népekkel való viszonyunk rendezése. A magyar nép nem volt elnyomója soha az ország határain belül levő kisebbségeknek, mert maga is elnyomott volt, ha pedig fellázadt, akkor együtt harcoltak a forradalmi seregekben a magyarok, tótok, oroszok, és a leveretésük után is közös lett a sorsuk. (...) Már az elmúlt világháború előtt Ady Endre is azt hirdette, hogy ,magyar, oláh, szláv bánat mindigre egy bánat marad'. (...) A Nemzeti Parasztpárt külpolitikájában nem követheti a volt urak példáját. Mi nem hirdetünk szentistváni birodalmat, nem hivatkozunk történeti jogra, nem követeljük a ,Kárpátok gerincén futó ezeréves határt'. De ugyanakkor követeljük, hogy az ország határai fedjék a néprajzi határokat. A szomszéd államoktól megkívánjuk, hogy tartsák tiszteletben az ott élő magyarok emberi és nemzeti jogait."

24 a Tilkovszky, 1987. 102. 23 Az SZDP 1945 április elején a Központi Titkárság keretében Külpolitikai és Nemzetiségügyi Osztályt hozott létre. Az osztály a párt kül- és nemzetiségpolitikai tevékenységének „háttérintézményeként" működött. Az információgyűjtésen, a kapcsolattartáson túl önálló tevékenységet is kifejtett, főként a hadifoglyok, a szlovákiai magyarok és a hazai svábok ügyében. - PIL. 283. f. 12. es. 1. ö.e. 24 Úgy gondoljuk nem kell különösebben bizonyítanunk, hogy a Nemzeti Parasztpárt Magyarország korábbi nemzetiségpolitikáját meglehetősen optimistán ítélte meg,