Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
A magyar-szlovák lakosságcsere és a magyarországi telepítések összekapcsolódása - A szlovák-magyar viszony és a lakosságcsere (1945-1947)
„Golyószórók, gránátvetők merednek a fegyvertelen magyar partok felé. Az ötholdas magyar gazdák hábonís főbűnösök, az öt holdon aluliak rabszolgák". 297 Erélyesebb föllépésért ostromolták a magyar kormányt a szlovákiai magyarság különböző szervezetei is. Szakasits Árpádnak küldött levelében Szalatnai Rezső nem a konkrét eseményeket ismertette, hanem az azok mögött meglévő tendenciákra hívta fel a figyelmet. „Meg kell mondanom, hogy helyzetünk két év óta fokozatosan rosszabbodik, és ma már az elviselhetetlenségig komisz és embertelen. (...) A mai csehszlovák kormányzat a csehszlovákiai magyarság teljes eltüntetését tűzte ki célul, nem kér magának semmiféle együttműködést a magyarsággal, nem óhajt jó viszonyban lenni Magyarországgal. (...) Hetek óta fagyban és viharban, mint az állatokat szállítják ki immár 10 000 számra a szlovákiai magyarokat Csehországba. A csehszlovák politika néhány hét múlva kész helyzetet akar teremteni, s a magyar határ mentét teljes hosszúságban szlovákosítani akarja, hogy azután e sávon belül még megrekedt magyarokat is teljesen és titokzatosan, minden eszközzel nemzetileg megsemmisítse." Ezért kérte, hog)' tegyen a magyar kormány azonnal diplomáciai lépéseket, és kérjen nemzetközi beavatkozást érdekükben. Felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárás politikai, gazdasági, lélektani logikájából következően, nem oldaná meg az sem automatikusan a két ország közötti viszonyt, „hogyha Magyarország belemenne a csehszlovákiai magyarság egyoldalú megsemmisítésébe". 298 A dél-szlovákiai események hatására - naponta növekvő számban menekültek Magyarországra az ottani lakosok -, valamint a magyar társadalom növekvő nyomásának engedve, 1947. elején újabb tárgyalások kezdődtek a csehszlovák és a magyar kormányok között. A több hónapig tartó tárgyalássorozat - a sok esetben áthidalhatatlannak tűnő nézetkülönbségek ellenére - résztvevői március 24-én a lakosságcsere újraindításában egyeztek meg. Ez a megállapodás korántsem jelentette minden vitás kérdés rendezését, csupán a holtpontról való elmozdulást, a tárgyalásos rendezés lehetőségét. Az 1947. április 12-én újrainduló lakosságcsere bizonyos értelemben felkészületlenül érte a magyar kormányszerveket. A függőben maradt gazdasági kérdések bizonyossá tettéle, hogy ha időlegesen is, de az áttelepülő szlovákiai magyarok elhelyezését, egzisztenciális biztonságát a rragyar kormánynak saját erőforrásból Kis Újság, 1946. november 26-27. PIL. 233- f. 10. cs. 270. ö.e.
