Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
A magyar-szlovák lakosságcsere és a magyarországi telepítések összekapcsolódása - A szlovák-magyar viszony és a lakosságcsere (1945-1947)
kell biztosítania. Ezért különösen nagy gondot okozott a Magyarországról kitelepülő szlovákok és a szlovákiai magyarok egyenlőtlen gazdasági helyzete. A magyarországi németek kitelepítésének felfüggesztése, az országon belüli áttelepítések még jogilag tisztázatlan volta szintén a telepítési lehetőségek szűkösségét jelezte. 299 A Minisztertanács 1947. március 31-i ülésén tárgyalta a magyarországi németek összeköltöztetését — Németországba történő kiszállításáig —, és a szlovákiai magyarok elhelyezését. A vitában ismét előtérbe kerültek azok a kérdések, amelyekben már korábban sem volt egyetértés a koalíciós pártok között. A belügyminiszter expozéjában mindenekelőtt elmarasztalta az Áttelepítési Kormánybiztosságot, amely csak kezdetleges előkészületeket tett a szlovákiai magyarok letelepítésére, és itt hívta fel minisztertársai figyelmét arra, hogy az országban négy-öt szervezet foglakozik a telepítésekkel, a számtalan kapcsolódási pont ellenére kevés sikerrel. A szlovákiai magyarok küszöbön álló telepítését kizárólag a sváb ingatlanokra - Bácska, Baranya, Tolna - tervezték, bár ezzel együtt elismerte, hogy ezeken a helyeken nagyon nagy számban történt rátelepítés, ami jelen pillanatban áttekinthetetlenné teszi a helyzetet. Annak érdekében, hogy egy gyors összetelepítési akcióval a telephelyek gazdasági felszereltsége biztosítva legyen, a karhatalom létszámának emelését kérte. A legnagyobb vitát azonban a szlovákiai magyarok földjuttatásának mértéke váltotta ki. A földreform céljára rendelkezésre álló földterületek elégtelennek bizonyultak a magyarországi földigénylők számára. Az NPP és az MKP, amelyek a leginkább igyekeztek azt a potenciális politikai tőkét kihasználni, ami a nincsetelen tiszántúli telepesek sváb birtokokba történő letelepítésével járt, .nem akarta továbbra sem teljes egészében leállítani ezeket a belső telepítéseket. Ezért - arra való hivatkozással, hogy rájuk nézve is érvényesíteni kell a földreform szabályait - a szlovákiai magyaroknak juttatandó birtoknagyságot 15. kat. holdban javasolták megállapítani. A Független Kisgazdapárt a 25 kat. holdas birtoknagyság mellett szállt síkra, mert - mint mondották - így is sokkal nagyobb az ott hagyott ingatlanok nagysága. Tisztázásra szorult az átadásra kerülő ingatlanok - kárpótlás, juttatás - jellegének meghatározása is. Az álláspontok ugyan nem közeledtek egymáshoz, de az idő rövidségére való hivatkozással a következő - április 10. - Minisztertanácson annak hangsúlyozásával, hogy a döntés ideiglenes jellegű, az áttelepülő szlovákiai A magyarországi szlovákok kitelepítése a nézeteltérések ellenére 1946. szeptember 18-án elkezdődött, s november 30-ig 5837 magyarországi szlovák elhagyta az országot. - MOL. J.Gy. Kiss Rolland államtitkár iratai, szám nélkül.
