Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

A telepítések végrehajtásának útvesztői - A kitelepítések ideiglenes felfüggesztése és újraindulása

vált. A hónapokig húzódó vádaskodások nemcsak a konkrét gyakorlati tennivalók terén nem vitték előbbre az ügyeket, de a lehetetlen körülmények között élők helyzetén sem változtattak, sőt a társadalmi feszültségek növekedésével a helyi közösségek megosztottsága is tovább növekedett. A folyamatok, döntések befolyásolására éppen az érintetteknek nem volt semmiféle lehetősége. Számukra csupán azok elviselése maradt. Gonda Béla, a Földművelésügyi Minisztérium tisztviselője dunántúli tapasztalatait a következőképpen összegezte: „Moson-Gyór, Tolna és Somogy vármegyében a betelepítés nem tart lépést a kitelepítéssel. A kitelepítés maga sem az igazságnak megfelelően történik. A kitelepítést végző bizottság vagy párt sok helyütt igen egyoldalúan működik, minek folytán olyan egyén marad vissza az országban, akinek múltbéli magatartása miatt ki kellett volna települnie, viszont számos egyént telepítettek ki, akik az ellenállási mozgalomban részt vettek, vagy a magyarság melletti közelmúltbeli kiállásuk miatt vissza kellett volna maradniok, és ez utóbbiak csak azért kerültek kitelepítési listára, mert vagyonosok voltak. A völgységi járásban pl. a kitelepítést végző községek a hatóságoktól bekérték azon sváb gazdáknak a jegyzékét, akiknek földbirtoka a 20 holdat meghaladta, és ebből készítették a kitelepítési pótlistákat. Egyes sváb gazdákat lemondatják földjeikről, minek fejében ittmaradásukat biztosítják."

260 Ugyancsak kaotikus állapotok uralkodtak Veszprém és Pest megyében. Az önkényeskedéseknek sokszor semmi sem állta útját, így az elkövetők megerősítve érezték, érezhették magukat. Ezekben a megyékben is az történt, hogy a községeket a kitelepítésre augusztus elejére előkészítették, de az érintettek elszállítására mégsem került sor. Időközben azonban a telepesek megérkeztek Berhida, Hajdúböszörmény, Tiszafüred -, akik „teljesen önhatalmúlag sorra járták a házakat, és dobtak ki családokat nemcsak az egyes szobákból, de az egész házból, elvették állatjaikat, élelmiszerüket" olyanoktól is, akiket a mentesítő bizottság már végleg felmentett. 260 MOL. J.Gy. Földművelésügyi Minisztérium Telepítési Főosztálya 114 590/1946. Nem egyedi problémáról volt szó. Tolna megye alispánja szeptember 5-i jelentésében hasonló ügyben kérte a miniszterelnök intézkedését: „Tolna vármegye Telepítési Tanácsa előtt megjelentek Békéscsabáról telepített telepesek azon panasszal, hogy úgy az ő, mint a még ki nem telepített őslakosság élelmezése az idei szűk termésből biztosítva nincs. (...) a megyében a lakosság száma a telepesekkel kb. megkétszereződött, viszont az idei termés nem volt még közepes sem, közellátás útján a lakosság élelmezési problémája nem oldható meg. (...) a telepeseket a Megyei Telepítési Tanács tiltakozása ellenére az Országos Földbirtokrendező Tanács irányította a megye területére." - MOL. J.Gy. Miniszterelnökség iratai 12790/1946.