Kecskemét város és körzete I. - Iratok a Rákóczi szabadságharcból (Kecskemét, 1992)
Dokumentumok
elsetétedvén, mivel az város alá, az híd és szőlők közzé szoros helyre vette magát, egyebet nem tehettem, hanem strázáját puskáztattam be. Azalat a hadat meg akarván szállítanom, találtam itten az pusztán Szűcs János(t) az töb hadakkal. Kik is az kőrösiekett felrakattatták volt, s el is mentenek mind, az mint a német levelébül is kitetzik, de tegnap mind viszaszállottanak, mihent az német bement. Az kecskemétieket penig semmi lött képpen ki nem bontakoztathatták, s az midőn parancsolatom szerént gyújtogatni akartak volna, fegyverrel az hadakra reátámattanak, kettőt az Gunderfinderében meg is lőttének, és így meg nem égethették egészlen, hanem mintegy harmadát. Vagy 26 hordó lisztet és 150 vágót indítót volt Palkovicz commissárius Szolnok fele, megtudván az kecskemétiek, azonnal uttánna jöttének fegyveressen, viszafordították az német számára. Immár Nagyságod látthattja, hogy s miként telylyesedtenek be régen írot leveleim. Már ma úgy hiszem, Kőrösön az süttetés kedveért rosztogolni fog, az miben árthatunk neki, el nem mulattyuk. Holnap, tudom Kecskemétre megyén, holott úttyában semmire nem mehetni, fektében sem, erős helyei levén az szállásra, és így Szeged fele vévén úttyát, Nagyságod kegyelmes utolbi parancsolattja szerént Csáki Mihály sógor Uramot, Ebetzki Uram ezerével Vác fele bocsátottam, mivel Rétéi és Géczi ezeréi itten nincsenek, hanem Hatvannál marattanak, fogja ottan Nagyságod kegyelmes parancsolattyát várni. Ezt senki sem tudgya, 1 hova megyén, porta színe alat expediáltam. Bottyánt penig maga ezerével, Bezerédi vei, az Jászsággal, Baranyaiéval, Budai István Uraméval, Gunderfinderével és Cseplésziével bocsátom az német csipdezésére és infestálására egész Szegedig, olly instructióval, hogy mivel az bácskasági rácnak gyülekezeti bizonyos, arra is vigyázzanak, s ha valahol létét halyák, az német mellett elmenvén, áztat verjék széllyel. Az szegedi had cselédgyét felrakta volt Kecskeméten, az Duna fele vitte, hogy háta meget az németnek felhozza, de híreket sohul sem halhatom, rebesgetik azt is, hogy megint viszavitték volna, úgy talál lenni, félő labancoká ne legyenek. Orderében hadtam Bottyánnak, hogy Nagyságodat tudósítsa irántok. Mivel az német levelébül látom, hogy Csongrád fele jártattja még most leveleit, míg Szegedhez ér, azért Nyúzót Kaszás ezerével s Ilosvaivéval arra indítom. Úsztassanak által ottan s vigyázzanak jól az Tisza mellyékén túl. Magam Szűcs Jánossal, Bonéval, Bessenyeiével, Kárándival, Senyeivei Szolnoknál megyek által, az Körösön hidat vetek, s azon három ezeréi Vásárhelynél megegyezek, s ha még rác Thökölyi által nem gyöt az Tiszán Szegedhez, tehát rajta megyek, ha valahol ottan talál lenni. Holot nem, azon helységeket az Kunságra felhajtatom mindenével, hogy kenyere és subsistentiája ne lehessen bellőlle, mint már Kecskemétbül és Kőrösbül leszen. Onnat felfordulok az Maros mellet, ha lehet azon sáncokat porrá teszem egész Aradig, annak várossát is megpróbálom. Ha sémit nem tehetek, az gyalog nemlétének tulajdonícsa Nagyságod. Mezőben ugyan valahol csak mi takarmánt találok is, mind porrá teszem. Azzal Jenő fele fordulván, ottan az feketetói és gyantái szoros utakat bévágattatom uttánnam s Váradhoz megyek, s ezen operatiók uttán conjugálom magamot Gyürki Páll Urammal, ha mennyire lehet, onnat is fogom Nagy-