Kecskemét város és körzete I. - Iratok a Rákóczi szabadságharcból (Kecskemét, 1992)

Dokumentumok

s tartottam, hogy azmerre indul, uttánna nyomakodhassam, azomban eö rosztogot tartván ugyan Gombánál, mindgyárt kiperdült s az stráza hírt nem tött, hanem reáütöt s egyet elkapot. Kivel lármája esvén, az szőlőhegyekre egynehány trupot felcomendérozván, bennünköt egészlen kilátót. Kire nézve semmire sem mehettünk, hanem útat adván Kő ka fele, az hadakkal 1000 embert az erdőkön más oldalára küldöttem, mit ad Isten, maga tudgya eö Szent Felsége. Magunk itten Kókán negyvenig valóra akadván, azokat Istenhez bocsátották, rabul is fogdozván el be'nnek, Nagyságodnak elküldöttem az kik életben vadnak. Kárándi Cegléd, Kőrös, Kecskemét pusztítására ment. Már holnap elválik, merre indul. Én ezt az hadat csoporton nem hordozhatom, három fele szakasztom, nappal csapdosom, éjei, ha módom leszen benne, felverem. Az éjei is meglöt volna, ha oly erős helyen nem lesz vala. Gyalognak itten semmi haszna nincs, ha Hatvannak jön is, mert már mindenüt síkon jöhet fel, még magam sem tudom, mit csinályak, ha annak jön, hanem ha Buda fele fordulok háta megé. Szolnoknak ő egyenest nem megyén, ha megyén, hanem az Tiszát hamaréb érik s mellette bátrabban mehet Szegedhez. Ezen fogót rabok is azt referállyák, hogy bizonyos városra készül már két nap, hogy már oda mehet. Hatvan-e? vagy Kecskemét, nem tudgyák, penig ma rosztogolt, Kecskemétet, úgy hiszem, pusztán találja. Én penig rajta leszek most. Ujoban 11 rabot hozának, mivel még újság innét az Dunán, azért udvarlok Nagyságodnak véllek, de ezuttán az kit Isten ad, eö Szent Felségének udvaroltatok velle. Az minapi Nagyságodnak írot levelem az okon volt, hogy az rellegio dolgában oly zendülés hallatot azomban Szent Iványi Uram

2 iránt is. Kinek nagy volt az híre, ideje penig nem volt. Azuttán hallottam újonnan, hogy nem volt annyira az dolog. Kire továb is alázatosson kérem Nagyságodot, méltóztassék Nagyságod eltávoztatni az ollyakat. Csekély oppiniómra mostan nem érkezhetem, mert üdőm nincsen reá, az relligio iránt törvényünk vagyon, azzal contentusok lehetnek, de relliquo, az hol exercitiumjok nincsen, ha templomot építenek, legyen, ezzel contentusok lehetnek. Talám nem is kívánnak többet, addig is az miá volt az sok dissensio s abbul törvénynek romlása. Ezzel maradok Nagyságodnak alázatos szolgája Károlyi Sándor. Kokai mezőn, 21. Septembris hora ante meridiem 1705. ' P. S. Az posta bajos, ha továb megyünk, az katona lassan hordgya az levelet maga lován. Ha Szeged fele megyén, az szolnoki hídon kellene nekem általmennem, de innét ki marad. 1/ Valószínűleg Rákóczinak Szécsényből 1705. szeptember 17-dikén küldött levele. Kiadva: AR I. 414. 21 Szentiványi László. 3/ Károlyi itt a szécsényi országgyűlés vallásügyi vitáira céloz.