Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

V. TÁRSADALOM - 2. Nemesség

FELEKEZETEK össz. Kor Római katolikus Református Evangélikus Görögkeleti Izraelita össz. 1 353 156 5 9 523 2-5 336 142 9 10 497 6-10 140 61 6 8 215 11-15 27 10 1 38 16-20 35 11 1 47 21-30 58 23 1 2 84 31-40 48 30 1 89 41-50 65 26 4 2 97 51-60 73 46 7 126 61-70 69 61 2 1 133 71-80 53 39 1 9 3 81-90 44 11 5 5 91-100 6 1 -, Nincs ielőlve 24 11 3 5 összesen 1341 617 37 11 33 2039 2. Nemesség A késői magyar rendi társadalom egyik fő sajátossága kétségtelenül az volt, hogy nem tudott általánossá, még kevésbé kizárólagossá válni. A szabad paraszti fejlődés szigetei fennmaradtak, és számukban gyarapodva nagy hatással voltak a jelentősebb mezővárosokra. Kecskemét társadalma a korábbi évszázadokban is sok hasonlóságot mutatott ezekkel. A Dunántúlon és a Felvidéken továbbélő rendi tagolódás itt nem volt fellelhető. A nemesi rend itt lényegében hiányzott, hisz a beköltöző armalisták vagy a kiváltságlevelet megszerző gazdag cívisek nem alkottak nemesi rendet. A kecskeméti nemesség, miként az alföldi városokban fellelhető nemesek a hódoltság ideje alatt és foként a XVIII. században költöztek be. Ezek nagy része és a helyben lakó armalisták nem ősi nemesi famíliák leszármazottjai voltak, hanem pénzen vették meg a nemesi címet. Tekintettel arra, hogy a királyi adományozás csak személyükre vonatkozó jogokat tartalmazott, ezek a földbirtok nélküli nemesek letelepedési helyükön kötelesek voltak viselni minden közterhet.

343 Előfordult ugyan Nagykőrösön és Kecskeméten, hogy a manumittált nemesekre a földesúr a telket is ráíratta, de ezek a „ráíratott", inscri-