Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

IV. HARMADIK ÁGAZAT - 2. Kereskedelem

szák. .." Tehát a figyelem központjában elsődlegesen nem a kereskedés, a jobb értékesítési lehetőség állott, hanem egyfajta segédkezés, és a saját ellátás biztonságossá tétele. Az egyik legnagyobb tömegű termék a gyapjú volt, amit évről-évre fel tudtak kínálni. Ennek viszont a minősége volt erősen közepes, és általában elég szennyezett is volt,

301 így nagyon szerény haszonra számíthattak a gazdák. Ezen túlmenően ki voltak szolgáltatva a különféle spekulációnak is. Ugyancsak rendszeres és viszonylag tömeges árú volt a nyersbőr is, de mivel a hízott marhákat nagyobbrészt külföldre és a nagyobb városokba szállították, a helyi vágóhidakon rendszerint a lesoványodott és öreg jószágokat vágták le, amelyeknek bőre viszont gyenge minőségű volt. XIX. táblázat. A KECSKEMÉTI ORSZÁGOS VÁSÁROK BEVÉTELEI pi Gereelv Gordian Lőrinc Katalin Cvnrián 1789 305 1790 358 1163 1791 320 1114 1794 362 357 1515 300 1799 370 1800 208 2038 407 1801 230 1809 301 1810 211 418 1811 1866 1812 1642 1820 429 951 2274 532 1821 821 1824 443 1825 452 448 1852 727 Távolabbi országrészek, sőt külföldi áruk nagyobbrészt csak az országos vásárok alkalmával jelentek meg Kecskeméten. A XVIII. században méltán országos hírűek voltak ezek a „sokadalmak". Figyelemre méltó, hogy a nyomtatott hírközlést már ekkor mennyire fontosnak érezték: a különböző naptárakban szükségesnek tartották az időpontok változásának rögzítését, illetve ismertetését: Pest, Vác, Komárom és Győr felsorolása, ahol ezeket a kalendáriumokat nyomtatták, az árúk útjának pontos jelzése is egyben.

303 Ezek a vásárok nemcsak a lakosság számára voltak több szempontból is nagyon fontosak, hanem