Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)
II. MEZŐGAZDASÁG - A/Növénytermesztés - 2. A tanyarendszer bővülése
2. A tanyarendszer bővülése A természeti adottságokon és a jogi kereteken túl más tényező is számottevően és tartósan befolyásolta a város határában folyó növénytermesztést. Az alföldi mezővárosokat többek között az különböztette meg erőteljesen a közvetlen feudális függésben lévő jobbágytelkes falvaktól, hogy itt már a hódoltság korától megszűnt a nyomáskényszer, az egyes gazdák a birtokukban lévő területet tetszés szerinti formában Q A művelhették meg. Az aránylag nagy kiterjedtségű határ lehetővé tette, hogy a szántóföldet, rétet legelőt elkülönítsék, és a vetésforgó egy fajtáját valósíthassák meg a saját gazdaságon, illetve bérleten belül: 1 „.. .nem lévén itt azon gazdálkodás nemesítését gátló környülállás, hogy telkek dűlőkre s vetőkre szaggatván fel, ugyanazon gazdának őszi vetése egy, tavaszija más, ugarja harmadik, kaszálója pedig 4-dik s.a.t. helyen fekügyék, s az idő szerinti takarításokat, mindegyioo ke ugyanazon időben tenni kényszerüljön... emeli ki a város egyik legfontosabb sajátosságaként a kortárs Csányi János is. Bár egy-egy pusztán a parcellázások során minden gazda egy tagban kapta meg bérelt területét, a XIX. században egyre gyakoribb lett, hogy egy gazdának volt saját tulajdonú szántóföldje, szőlője, és egy vagy több bérlete. így valójában a gazdák jelentős hányadának birtoka több részre tagolódott: „.. .nem egy, de két három, az elsőrendű gazdák pedig 5-6 külön távoleső helyeken is bírnak szántóföldeket, amelyek úgy egymástól 4-5 órányi, valamint a várostól is 2-3^4 órányi, egy némelyike 8 órányi távolban is esnek.. . A mezőgazdasági felszereléseket viszont egy helyen volt célszerű tartani, és bizonyos munkákat (pl. nyomtatás) ugyancsak célszerű volt a legnagyobb birtoktesten elvégezni. Az egykori puszták, amelyek korábban a legeltetést, a XIX. században egyre inkább a növénytermesztést szolgálták, olykor 20-30 km-re voltak a várostól. Ezek megművelése csak úgy történhetett, hogy ott tartós szállásokat, tanyákat hoztak létre. A rossz utak a termények városba történő szállítását csaknem lehetetlenné tették. A cselédek élelmezése, a jószágok takarmányozása is azt követelte, hogy a takarmány nagyobb részét helyben tárolják, illetve az egyre jobban kiépített tanyákon gyűjtsék össze. 84 A tanyarendszer, amely Kecskemét mezőgazdaságában 1847 táján már egyre meghatározóbb szerepet kapott, igen nagy múltra tekint vissza. Ez a sajátos képződmény fejlődése során és a közvetlen környezet hatására többféle formát öltött magára. Éppen ezért nem lehet a tanyát és a tanyás gazdálkodást környezetétől és a történelmi körülményektől elvonatkoztatva meghatározni, illetve bemutatni. 85
