Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

II. MEZŐGAZDASÁG - A/Növénytermesztés - 2. A tanyarendszer bővülése

Több más alföldi tájegységhez hasonlóan a kecskeméti tanyagazdálkodás is a hódoltság kori pásztorkodásig vezethető vissza.

86 Valójában a külterjes állattenyésztésből a belterjesebb mezőgazdaságba való átmenet terméke,

87 mely az extenzív növénytermesztés után az egyre intenzívebb gazdálkodás irányába fejlődött.

88 A város határában a XVIII. században a tanyák nagyobbrészt a településtől keletre és délkeletre fekvő pusztákon jelentek meg, amelyeket leginkább találtak növénytermesztésre alkalmasnak, és így leghamarabb törték fel azokat szántónak.

89 A város nyugati és északi részein, fóleg pedig a távolabbi homokos pusztákon létrehozott szőlőkben csak a XIX. század során honosodtak meg igazán a tanyák. Ezek a szőlős tanyák ugyanakkor jellegükben, formájukban is több tekintetben eltérnek az alapvetően gabonatermesztésen alapuló tanyáktól. 0 Erdei Ferenc is kétféle tanyatípust különböztet meg, de merőben más alapon osztályoz. Az alföldi tanyák szabályszerű alakjának a „kisgazda-tanyát" tartja, amely alapvetően a termelési célok követése mentén jött létre. Ebben a tanyaformában is egész évben kint lakik a munkaképes fiatal gazda családjával együtt, a tanyát egy háztartás vezetésére kellően fel is szerelte, lakás céljára be is rendezte, de az igazi otthona a városban volt, ahova rendszeresen bejárt és öregkorára be is költözött. A másik, a „nagygazda-tanya", a cselédet is tartó jómódú gazdák birtokán jött létre. A tanya gazdája állandó jelleggel a városban lakott, a tanyán viszont folyamatosan kint élt a cseléd vagy a kertész, akinek az tényleges és kizárólagos otthona lett. A gazda családtagjaival csak alkalomszerűen és rövid időre járt ki a tanyára, és néhány napnál többet ott nem töltött.

91 Tehát a tanya nagyon összetett fogalom, amelynek funkciója, felszereltsége, mérete koronként és a körülményektől függően erősen eltért. Tanyának hívták a halászok és pásztorok alkalmi létesítményeit éppen úgy, mint egy többszáz holdas több irányú termelést végző gazdaság minden szempontból jól felszerelt m^jorszerű központját is. A tanyarendszer megjelenésétől kezdve újabb és újabb támadásoknak volt kitéve. A hatóságok már a XVII. században is különféle büntetések terhe mellett tiltották a városból történő kiköltözködést.

92 Az ok mindig is többféle volt, miként a velük kapcsolatos vádak is. „A szőlőbeli lakosok a városnak sokszori statútumai ellen nemcsak nyáron, hanem egész esztendeig, sőt esztendőkig lakni tapasztaltattak, amely egyedül a város terhei hordozásának elusiojára és több szőlősgazdának prejudiciumára szolgál."

93 Nemcsak Kecskeméten, hanem Debrecenben is visszatérő ütközési pont volt a tanya a gazdák és a magisztrátus között: 1724-ben 82 istálló széthányását rendelte el a tanács, „.. .minthogy mind a szolgálatot kerülik, kik ott kint laknak, mind az erdőben sok károkat tesznek. . ."

94 A cívis városok elöljáróit a