Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

I. MAGISZTRÁTUS ÉS A LAKOSSÁG

„Ámbár sem a legfelsőbb királyi rendelet által megállapított szabályokkal, sem a jó renddel összeegyeztetni nem lehetne, hogy midőn a város közdolgai intézésére legfelsőbb utasítás által a tanács és választott közönség mint a lakosság képviselője van felhatalmazva, akkor egyes lakosok maguk mellé aláíratás útján társakat keresve közdolgokba határozólag léphessenek fel, és a törvényes elöljáróság intézeteit ellentmondásokkal gátolni igyekezhessenek, és az ily ellentmondás magában érvénytelen ugyan, amennyiben azonban az aláírók folyamodásukkal azt nyilvánítanák, menten rossz akaratbóli izgatástól és nyugtalankodástól, ezen lépésekre egyedül a város és a lakosság és így tulajdon sorsuk eránti aggodalom által vezéreltetnek, noha tapasztalásból van e tanács meggyőződve, hogy azok, kik a lakosokban ezen aggodalmakat gerjesztették, ezen izgatásra többnyire személyes érdek és a közjóval nem egyező mellékes tekintetek által indíttattak, ós így ezeket okkal megnyugtatni nem lehet, azoktól azonban, kiket valósággal e folyamodásban előadott nézetek hozak aggódásba, szívesen fogadja a tanács,.. .hogy a dolog valódi állásának megesmértetése által nyugtathassanak, ezen célból tizedgyűlésekben leendő közhírré tétel útján értesíteni rendeltetik a lakosság arról: 1. A városnak nem új kölcsönök felvétele a célja, hanem a korábbi hiteleket, melyeket a puszták megvásárlására és a földesúri jussuk megváltására vettek igénybe, megbízhatóbb hitelezőre kívánják váltani. .. 2. Az újabb kölcsönt oly feltételekkel kívánja felvenni, hogy ezáltal a város jogai ne csorbulhassanak... 3. A város adósságaiért eddig sem voltak az egyes lakosok saját birtokaikkal lekötve. Ezek terheit nem az egész lakosság hordta, hanem csak azok, kik az egyes pusztákból részesültek. 4. Éppen a kölcsönszerzés nehézségeiben tudna így az elöljáróság közvetve és közvetlenül is segíteni az egyes gazdáknak. 5. Ha vannak gazdák, akik a váltsági és pusztákba ruházott tőkéből a rájuk eső részt ki tudják fizetni, ebben nem lesznek gátolva .. 6. Más javaslattal folyamodók nem álltak elő. A városnak kötelessége gondoskodni arról, hogy megbízható hitelezőkkel álljon szemben, akik nem fogják lehetetlen helyzet elé állítani.. Valószínű, hogy mindegyik fél törekvésében és érvelésében volt rószigazság. Az viszont kétségtelen, hogy a betéti díjak fizetése már évtizedekkel korábban is igen komoly gondot okozott a város magisztrátusának. Már 1824-ben azért panaszkodott a tanács, hogy minden szorgoskodásuk hiába való, a bérlők az árendát nem fizetik rendesen, pedig az árendás földek megtartása csak úgy lenne lehetséges. Voltak a bérlők között olyanok, akik az 1818-19. évről is tartoztak. 5 Amilyen mértékben nőtt a bérlet, illetve vásárolt puszták száma, csaknem oly