Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)
JEGYZETEK
kb. egy hatodát (17%) fedte el. Tizenhárom évvel későbbi felmérés tanúsága szerint a város határának már a felét tette használhatatlanná. 138 Ekkor Ballószögben mértek ki 100 hold területet 1-3 holdas parcellákra osztva. BENDE László: 1916.14., illetve LAKOS Béla: 1913.12-14. 139 BENDE László. 1916. 14-15. A prestatisztikus korban, így a XIX. század első felében is túlbecsülték nemcsak a hazai szőlőterület nagyságát, hanem az évi termés mennyiségét is. Kétségtelen, hogy az Alföldön a reformkorban igen jelentős szőlőtelepítések történtek: 1847-ben az 1,4 millió magyar holdra becsült szőlőterületből csaknem 300 ezer hold az Alföldön volt. Ha a számok nem is teljesen pontosak, az arányokat el kell fogadnunk! OROSZ iBtván: 1989. 46-47., 140 Uo. 25. A város határában lévő szőlők területének meghatározása az egyes nyilvántartásokban számottevő eltéréseket mutat. Ennek számos oka volt. Az egyik mindenekelőtt az, hogy a kataszteri holdat (1600 négyszögöl) és az un. magyar holdat (1200 négyszögöl) külön jelölés nélkül, felváltva használják, tehát nem jelzik következetesen a pontos mértékegységeket. Ezt bonyolítja még az is, hogy, igen gyakran a „kapás" mértékegységet alkalmazzák, ami még kevésbé volt megbízható, hisz az egy nap alatt megművelhető terület érdemi eltérést mutathatott. Ráadásul minden mértékegység esetében csak becslésre alapoztak. Ehhez még hozzá kell tennünk azt, hogy a kiosztott területeket nem ültették be maradéktalanul szőlővel, hanem részben körülárkolták azokat, amely jelentős teret vett igénybe, és a legtöbb esetben egyéb növény számára is hagytak elegendő helyet: „...a körbe eső veteményes földeket szőlőkké, vagy ezeket amazokká, vagy pedig gyümölcsössé önként alakíthatja..." a gazda. CSÁNYI János: 1840. 78. így a kiosztott területeket nem lehet úgy kezeim, hogy az azonos ugyanakkora területű termő szőlővel. A várost övező szőlők tárgyilagos felmérése éppen a negyvenes évek második felében folyt. Ezt a munkát Sallai Károly mérnök kezdte el, és 1848 decemberéig a Budai úttól a Borbási közig 1695,9 holdat, a Csalánosban pedig 411,6 holdat mért fel. IV. 1504. a/ 1848. III. 2778. tsz. CSÁNYI János szerint a régibb szőlők területe 4000 holdnyi, az újabbaké 1600 volt 1840-ben. Valószinüleg 1200 négyszögöles holdra gondolt. Az 1847-es összeírás során az adatfelvevők a kapa, kapás mértékegységet alkalmazták. Ezt az 1850-51-es összeírás fejlécén egyértelműen 200 négyszögölben határozták meg. 141 IV. 1517. Pest megye által Kecskemét városba kirendelt úriszék iratai, a/ Úriszéki jegyzőkönyvek. 1821-1827.149-150. 142 IV. 1504. b/76, 895. 143 KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre: 1853.112. 144 CSÁNYI János: 1840. 78-79. 145 BENDE László: 1916. 20. 146 SZABÓ Attila: 1989. II. 10.1773. január 2. 147 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1990. b/ 17. Ors zágosan sem volt jobb a helyzet: a parasztok a szőlőt „öntapasztalás és aggszokás szerént művelik", szólt a megállapítás. OROSZ István: 1989. 47. 148 ÍV. 1504. hl 76. 370. Akó: régi űrmérték, kb. 561. 149 CSÁNYI János: 1840. 79. 150 KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre: 1853.116. 151 IV. 1509. Kecskemét Város Pénztárának iratai, cl Számadási lajstromok, 18471848.