Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

JEGYZETEK

152 Akurtakocsmák elleni harc évszázadokon át tartott. A statútumok sora nem tudta érdemben korlátozni. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1990/c, 47., 65., 120., 160., 162., 166., 183., 187., 210., 224., 242., 266., 295. és 312. sz. staútumok. 153 CSÁNYI János: 1840. 82. Csányinak ez a megállapítása annál inkább figyelemre méltó, mivel a40-es években „...a honi szőlőművelés... megszűnt rendes jövedelmi forrás lenni..." OROSZ István megállapítása szerint. Érdemes lenne azt is feltárni, hogy a 40-es években milyen volt az értékesítési lehetőség. 1989. 47. 154 KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre: 1853.116, Akecskeméti szőlőműveléssel SZABÓ Kálmán foglalkozott több tanulmányában is. 155 BENDE László: 1916.11. 156 Uo. 73. 157 IV. 1504. b/76. 88. 158 CSÁNYI János: 1840, 79. 159 KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre: 1853.117. 160 A kecskeméti borok gyenge minőségének többek között az volt az oka, hogy a sok gyümölcsfa erősen beárnyékolta a tőkéket, és így azok kevés napfényt kaptak. 161 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1990. bJ 16. 162 Bár ez a mintagazdaság a szabadságharc után néhány évvel később tönkrement, 1868-ban a város egy újabb és lényegesen nagyobb szabású vállakózást támogatott, amely a mai Műkertben alapozta meg a mintagyümölcsöst és szaporító telepet. BENDE László: 1916. 73-74. 163 KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre: 1853.111. p. Egy pengő forint 2,5 váltó forintnak felelt meg. Az összeg értékét érzékeltethetjük, ha figyelembe vesszük, hogy egy kocsis havibére 13 váltó forint és 20 krajcár volt, egy béresé 15 váltó forint, és egy szenátoré pedig 62 és fél váltó forint volt. IV. 1509. d 1847-1848. 164 Jellemző, hogy 1756-ban az újjonnan ültetett fákat még darabonként tartották számon: 11196-t vettek nyilvántartásba. IV. 1504. hl 76. 747. 165 Uo. 748. 166 IV. 1504. al 1848. III. 1040. tsz. 167 IV. 1504. d 178., illetve IV. 1504. al 1848. II. 1469. tsz. 168 rVÁNYOSI-Szabó Tibor: 1990. hl 15. 169 IV. 1504. al 1848. 1076. 170 IV. 1504. al 1848.1300. tsz. 171 IV. 1504. al 1848.1372. tsz., illetve IV. 1509. d 1848/49. 172 IV. 1504. d 181. 75. 173 ÍV. 1503. al 1142. tsz. 174 CSÁNYI János: 1840. 78. 175 ÍV, 1504. b/ 76. 866. 176 Mivel 1797-ben a Fehér tó vize elapadt, a tanács baromitató kutak ásását rendelte el. IV. 1504. hl 76.194, 177 IV. 1504. hl 76. 175., 178. Afelsorolás érthetően nem teljes. 178 IV. 1504. hl 76. 169., 182-183. 179 IV. 1504, hl 76. 88. 180 ÍV. 1504. hl 76.136. 181 Erre vonatkozóan rendkivúl alapos, a teljes forrásanyagra kiterjedő feldolgozás áll rendelkezésünkre: RUSVAY Kálmán: 1982. 182 KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre: 1853.111. 183 ÍV. 1504. hl 63. 424-425. 184 A szokásos 1 váltó forint össszegű szájbérnél (legeltetési díjnál) viszont magasabb összeget szabtak ki. IV. 1504. hl 63. 424-425.