Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

I. MAGISZTRÁTUS ÉS A LAKOSSÁG

dekböl nagyszerű [azaz nagymérvű] foglalások történnek a városi közösség tetemes kárára. . Még több munkát adott a bíráknak a magántulajdon rovására tett kisebb-nagyobb önkényes foglalás, eltulajdonítás. Fehér János eljárását akár tipikusnak is mondhatjuk: a tanyájára bevezető utat felszántotta, kölessel bevetette és a „. . . kocsi járást egészen Gera Sándor mezsgyéjére tette. . . annak árkát is erőhatalommal béhúzatta, s ez által földjéből mintegy fél ölet elfoglalt. . ." Hasonló torzsalkodások a szőlősgazdák között is mindennaposak voltak. Az előbbi esettel egyidőben Farkas Istvánné azzal vádolta a tanács előtt Varga Ilonát, hogy a szőlőjéből egy részt önkényesen elfoglalt, „... és azt néhány lugas tőkékkel régen beültette, s azt bújtassál továbbterjesztette, végre az idén a még elmaradt részt lugas vesszővel bé rakta."

33 - A szántóföldek iránti igénynek megfelelően az egykori városföld mellett a növénytermesztés számára újabb és újabb bérelt, majd megvásárolt pusztákat, legelőket vontak be, törtek fel: Péteri, Bugac, Agasegyháza, Szentkirály, Borbás, Alpár, Monostor, Szentlőrinc területén történt parcellázás, ami mind a fokozódó földéhséget volt hivatott csökkenteni. A növénytermesztés a növekvő élelmezési gondok, a termelésben felmutatott sikerek, a legelők rohamos korlátozódása és a futóhomok növekvő veszedelme közepette egyre vonzóbbá vált a lakosság széles körében. Ezért újabb puszták bérbe adására került sor: Matkót is be kellett vonni a felosztásra szánt területek közé, bár legeltetésre egyik legmegfelelőbb puszta volt korábban. 1844. november 8-án 55 birtokrész sorshúzására 60-an jelentkeztek.

34 Ezzel egyidőben a bögi pusztán osztottak fel 13, az átlagosnál jóval nagyobb telket a jelentkezők között.

35 A parcellázások során legtöbbször 25-50 holdas birtokokat alakítottak ki, de ettől többször el is tértek. Bögön 4 db 85 és fél kataszteri holdas és 9 db 88 és fél holdas birtokot adtak haszonbérbe. Ágas egyházán, melyet a város megvásárolt, „. . . hogy a közönség szerzeményéből túlságosan senki ne részesüljön, senkit többett 100 holdnál bírni nem enged e közönség. ..", de itt csekély értékű homok talajon is voltak lényegesen kisebb telkek is.

36 A város közvetlen szomszédságában lényegesen apróbb parcellákat alakítottak ki. A város koldusainak megsegítésére szánt alapítványt, a 100 holdnyi bérletet 5 holdas részekre bontva 10 évre adták árendába.

37 Az 1840-es évek végére a környező pusztákon a szántóföldek kialakításának, bérletek osztásának lehetősége már csaknem teljesen kimerült. így a lakosság figyelme egyre inkább a nagyobb távolságban lévő, még legelőnek használt pusztabérletek felé fordult. 1847-ben már valóságos szervezkedés bontakozódott ki a városban, amely alapján „.. . számos lakosok aláírásával ellátott azon folyamodvány,