Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

I. MAGISZTRÁTUS ÉS A LAKOSSÁG

ellenére is folyamatossá váló bevándorlás miatt az itt élö parasztságon belül egyre nehezebben kezelhető „földéhség" csaknem állandósult. A mezőgazdasági művelésbe bevonható földterületek birtoklására mind a legszegényebbek, mind a jobbmódúak egyaránt törekedtek. Az előbbiek a puszta megélhetés biztosítása érdekében, a gazdagabbak pedig jövedelmük növelése végett. A föld birtoklása iránti leplezetlen I. táblázat. A VÁROS LAKOSSÁGÁNAK TÁRSADALMI TAGOZÓDÁSA Rendi tagozódás Vagyon szerinti megoszlás Háztartások száma Százalékos arányuk Rendi tagozódás Vagyon szerinti megoszlás Háztartások száma társ. rétesekben az egész lak. belül Nemes vagyontalan Nemes törpegazda 42 31,1 Nemes kisgazda 17 12,6 Nemes középgazda 41 30,4 Nemes nagygazda 35 25,9 összesen 135 100 2,8 Gazda vagyontalan 26 0,7 Gazda törpegazda 2231 62,6 Gazda kisgazda 855 24,0 Gazda középgazda 326 9,1 Gazda nagygazda 130 3,6 összesen 3568 100 75,2 Zsellér vagyontalan 781 75,2 Zsellér törpegazda 253 24,3 Zsellér kisgazda 3 0,3 Zsellér középgazda 1 0,1 Zsellér nagygazda 1 0,1 összesen 1039 100 22,0 Mindösszesen 4742 100 100 törekvés több formában is megnyilvánult. Ennek legkezdetlegesebb és a legtöbb helyi viszályt kiváltó módja a különféle földfoglalás volt. E tekintetben az ismételt bírói megtorlások sem javítottak érdemben a fennálló tulajdonviszonyok megtartásán. Az alábbiakhoz hasonló panasszal a különféle városi tisztségviselők részéről gyakran találkozunk: „. . .a Nagykőrösi országút melletti különben is csekély közlegelőből most közelebb tetemes foglalások történtek, és félő, hogy azon darab föld a foglalások miatt maholnap elenyészik...". Ugyanezt a folyamatot érzélkelteti egy másik panasz, amely szerint „.. .a közföl-