A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - IV. A szabadságharc megszervezése és sikerei

felette leverő hatást gyakorolt az, miszerint podgyászaikat is hátukon vinni kéntelenítettek, minek folytán számosak zúgolódva vissza is tértek." Ezért kötelezte a város főbíráját, hogy a következő napra az önkéntesek elszállítását szervezze meg.

249 Hajagos Illés szeptember 27-én 500 gyalogossal kelt útra Szabadszállásra, akik kaszával és puskával voltak felszerelve. Fejes János 28-án indult utána 3000 gyalogossal és 79 lovassal. Másnapi jelentése szerint ezen sereg fele volt ellátva puskával vagy kaszával. A Honvédelmi Bizottmánynak küldött levelében jelezte, hogy 29-én újabb 1500—2000 felkelőt fog vinni a táborba, de ezek nagy része fegyvertelen. Igen jellemző a hangulatra és a korabeli viszonyokra levelének befejező szakasza : „A rögtönzés és azon körülmény, hogy a mi lakosaink a várostól 4—5 mérföldnyi távolságra pusztákon vágynak, s ehez a bor és a kukoricza szüret, s végre az őszi szántás ideje van, mentsenek ki az iránt, hogy a népfelkelést 3 nap alatt nagyobb arányban nem eszközölhettem."

250 Kecskemétről végül is összesen kb. 5500 nemzetőr indult útnak, köztük lévén az alpári, az ó- és újkécskei, a pusztaszeri és a péteri nemzetőrök is, akiket tizedenként 16 századba osztottak. Előbb Szalkszentmárton alatt táboroztak, ahol Mészáros Lázár hadügyminiszter is megszemlélte őket, majd a hadi gőzös október 4-én a Duna túlsó partjára szállította az egyes 19. Hajagos Illés Kecskemét 1848-as pol- 20. Lestár Péter honvédszázados, 1880-tól gármestere idős korában Kecskemét város polgármestere 249 IV. 1604. II. 162. 250 Kossuth Lajos az OHB élén I. 162.