A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - IV. A szabadságharc megszervezése és sikerei

századokat.

251 Kossuth azzal is igyekezett a kecskeméti felkelőket segíteni, hogy 75 pár pisztolyt és 100 kardot utalt ki számukra.

252 A feltornyosuló veszély, a több irányból jövő támadás minden mezővárosunkat aktivizálta, ha nem is egyformán lobogott bennük a lelkesedés. A kisebb városok nemzetőreinek szervezkedéseiről, útjáról viszonylag keveset tudunk. Kalocsáról is indult egy nemzetőregység a Dunántúlra, de létszámukról, tevékenységükről igen kevés adat maradt ránk. A Pákozd irányába haladó csoportot Cecénél érte az ozorai fegyverletétel híre, ahonnan azután hazavonultak. A Duna vonalának őrzésére azonban továbbra is igénybe vették őket. Az őszi munkák miatt nem egyformán buzgólkodtak, ezért a tanács kénytelen volt a fenyegetés eszközeihez is nyúlni. Az október 8-i határozata kimondta : „a távolmaradó szegényebb sorsúak 1 p(engő) forintba, a vagyonosabbak pedig 2 p(engő) forintba, mint makacsok büntessenek és elmarasztaltassanak."

253 A jászkun települések is eltérő módon fogadták a fenyegető híreket. Kunszentmiklóson szeptember 21-én kezdődött a toborzás, amely eredményeként három nap alatt a mezővárosra kivetett 30 újonc helyett 62 csapott fel honvédnek.

254 Kunszentmiklósról Kökényesi őrnagy intézett felhívást a félegyháziakhoz: „. . . Fogja meg az eke szarvát a nő, által kell adni a gazdaságott egy elaggott és a csata terén haszon vehetetlen szolgának, és így minden becsületes ember tudni fogja mi a teendője ! Aki pedig ezt nem teszi pedig tehetné, nem érdemli, hogy a nyomorult föld hátát tapossa . . ."

25S Eközben már 500 kiskun lovas Görgei irányításával a Duna vonalát védte.

256 Október 1-én a kiskun kapitány újabb népfelkelésre szólított fel: „. . . minden házi gazda, vagy bármelly csekély ingatlan vagyonnak tulajdonosai akár személyesen, akár helyettesítendő embereik által ezen felkelésben részt venni, s haladék nélkül útnak indulni köteleztetnek." A szüretet ezért későbbre halasztották.

257 Kossuth alföldi toborzó körútjának második szakaszában, amely szeptember 29-től október 6-ig tartott, Kiskunfélegyházán is megfordult. Szegedről Kecskeméten át utazva október 6-án a déli órákban ért a városba, ahol nemcsak megpihent, hanem minden bizonnyal beszédet is mondott. Ekkor hangozhattak el később sokat idézett szavai: „üdvözlöm a csatákban megbarnult haragos kunokat."

258 251 IV. 1604. II. 137. 252 IV. 1604. II. 163. Ezek a fegyverek viszont a nemzetőrök számára nem érkeztek meg. A kecskeméti felkelés arányaira jellemző, hogy a rend fenntartása érdekében a kellő számú férfi hiányában nőket is alkalmaztak rendfenntartó szolgálatra. IV. 1601. a) 120. 253 Bárth: 1975. 231—232. 254 Herendi: 1901. 55. 255 Km D—A. 59. 51. 1—44. 256 Hírendi: 1901. 51—53. 257 V. 141. 1848. 56—57. 258 Bánkiné: 1987. 12—13. Levéltári adatokkal igazolja, hogy Kossuth Kiskunfélegyházán megállt, kiséretével együtt itt fogyasztotta el ebédjét, és félegyháziak kocsiin ment tovább Kecskemétre.