A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)
A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - III. A polgári állam és igazgatás első hónapjai
a 176 helyett csak 35 önkéntest kellett kiállítania, az összeget 7500 forintra csökkenthették. 209 A pénzügyi zavarok még a nagyobb mezővárosokban is viszonylag korán és elég súlyos formában jelentkeztek. Kecskemét már szeptember 2-án Kossuth Lajos pénzügyminiszter segítségét kénytelen kérni, hogy kölcsön felvételében segítkezzék: „. . . miután a haza oltárára 20 000 v[áltó]-forintot ajándékul letettünk, az országos mozgalom, a Nemzetőrség kétszeri táborba szállítása és fölszerelése mintegy 20 000 vjaltó] forintokba került, ez idő szerént Pest megye által kiállítandó három ezer önkéntes honvédből városunkra kivetett 318 egyén kiállítására, felruházására és felszerelésére mintegy 35 000 v[áltó] forint kívántatik, . . . mivel az országos pénzviszony, s közterhek viselése egyes lakosainkra is nyomasztóan nehezedvén, ez esetben reájuk nem számíthatunk, idegen tőkepénzesektől pedig . . . kölcsönt nem nyerhetünk ..." Az újoncok felszerelése az egyes községek számára is komoly terhet jelentett. Ókécskén minden önkéntesnek adott 10 ezüst forint fedezését a kötségvetés, illetve az adókon keresztül a lakosság vállalta: „. . . minden fertály földtől annak tulajdonosa egy ezüst forintot fizetend, ezen sorozatba jönnek a jobb módú házas zsellérek is, továbbá a most említetteken kívül minden házas zsellér 30 ezüst krajczárt, a hazátlan zsellérek pedig személyenként 15 krajczárt fizetendnek." 210 1848 őszére sorra ürültek ki a jászkun városok pénztárai és pénzforrásai is. A kiskunfélegyházi nemzetőrök verbászi táborozásának a költségei a várost 3148 váltóforinttal terhelte, és a napidíjak további 3389 váltóforintot képeztek. A kiürült pénztár feltöltésére az Epres elnevezésű kert elvénült fáinak és házhelyeinek az eladásával, nád értékesítésével stb. 3000 forintot tudtak összeszedni. 211 Még a jelentős kereskedelemmel és számottevő iparral rendelkező Szabadka is kölcsön felvételére kényszerült. November folyamán a Kalocsai Káptalantól kértek 2400 forintot. 212 Külön terhet jelentett főként a Bács-Bodrog vármegyében lakók számára a katonaság, illetve a nemzetőrök élelmezése, bár ekkor még az igénybe vett élelmiszerekért, takarmányért efogadható árat tudtak fizetni. A megye felső járásának községei az ókéri tábort voltak kötelesek ellátni élelemmel. Két hétre 25 font lisztet számítottak fejenként. 213 Külön gond és áldozat volt a hadszínterekhez közeli falvak, települések számára a betegek ellátása. Augusztus derekán már házanként kellett a szükséges ágynemű beszerzéséről gondoskodni. A zsidó kereskedőket pedig külön felszólították, hogy a gyapjúszsákjaikat szalmazsák céljára adják át. 214 Az elhúzódó harcok miatt 209 V. 240. XLVI. 104. A harmincöt helyett egyébként 80 önkéntes jelentkezett. 210 V. 364: Tanácsülési jegyzőkönyv 1848. 9. sz. 211 V. 141. A. 1. 61—64. 212 Szabadka, Pol. ír. 1848. II. 4. A. 107. 213 V. 342. Körlevelek jegyzőkönyve. 1848. júl. 12. 214 V. 342 Köri. jkv. 1848. aug. 15.
