A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - III. A polgári állam és igazgatás első hónapjai

augusztus végén Baja alatt külön élelmiszerraktárát kellett létrehozni, ahova pl. Csávoly 307, Szentiván 322, Jankovác 938, Mélykút pedig 668 pesti mérő lisztet volt köteles beszállítani.

215 Városaink és falvaink tehát a bécsi udvarral való teljes szakítást megelőzően, az igazán nagy tehertételek és áldozatvállalások előtt már súlyos anyagi — pénzügyi gondokkal küzdöttek. E tény megállapítása a későbbi tettek és helytállások értékeléséhez feltétlenül szükséges. • • # Az Újvidéken június 26-án lezajlott vérengzés nem hagyott kétséget affelől, hogy egyre súlyosabb fegyveres összecsapásokra kell számítani.

216 Ezért a kormány a sorkatonaságon túl jelentős számú nemzetőr összevonását határozta el a felkelés végleges felszámolása végett. Július 6-án Pest megye alispánja elrendelte, hogy a kecskeméti és a solti járások 4 ezer nemzetőrt küldjenek a kiskőrösi táborba. Kecskeméten a tanácsnokok lelkes megnyilatkozása szinte a márciusi napokat idézte: „. . . ez idő szerént is híven követni kívánván őseink példáját a veszedelemben lévő haza és nemzetiség védelmére kitelhetőleg óhajtja polgárainak tetterejét felhasználtatni, mire nézve ezennel elrendeltetik, hogy a kimozdítandó Nemzetőrsereg közköltségen szereltessék fel, az egész seregnek fejenként töltényláda, a lovasoknak köpenyzsák, minden tíz emberre egy bográts, elegendő kulacs és a sereg használatára három társzekér fog kiállíttatni. . ."

217 A táborba történő indulás napja július 17. volt. A kezdeti lelkesedés az indulás időpontjáig számottevően csökkent. Több önkéntes lovas a mezőgazdasági munkákra hivatkozva visszavonta jelentkezését, és a gyalogosok közül is többen lemaradtak a táborba vonulóktól. Részben emiatt, részben a táborban való ellátás hiányosságai miatt a nemzetőrök között ingerültség jelentkezett.

218 A tanács a felmerülő panaszokat tőle telhetően orvosolta, s így július 27-én Palocsai őrnagy vezetésével megindultak Verbászra Kecel és Jánoshalma érintésével.

219 Ezek a kecskeméti nemzetőrök végül is nem vettek részt harci cselekményekben. Fórián György apjához írt leveléből kitűnik, hogy a tábori élet kellemetlenségein túl csak a betegségek viselték meg a nemzetőröket. Ez utóbbi egyébként egyre nagyobb gondot jelentett a hadvezérek számára is, annál is inkább, mivel a különböző fertőző betegségek között kolerás megbetegedést is észleltek. Ennek megfékezéséről csak november végén kapott értesítést a minisztérium.

220 215 V. 360. Köri. jkv. 1848. aug. 31. 216 Thim: II. 467—468. Itt a pincében elrejtőzött szerviánusok voltak a vérengzés fő okozói. 217 IV. 1601. a) 1848. 24. sz. 218 IV. 1504. a) 1848. július 14., 20., 21. IV. 1604. II. 50. 219 A nemzetőrök útjáról Szappanos István tanácsnok, aki elkísérte a sereget, levélben tájékoztatta a tanácsot. IV. 1604. II. 65. 220 Szabadka, Pol ir. 1848. II. 5. A. 36. XIII. 3. augusztus 11-én kelt levél.