A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)
A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - V. Összeomlás
a Szeged térségében összevont katonákat fel tudják szerelni. Drasztikusan felléptek a rémhírterjesztőkkel szemben. 383 A Duna—Tisza köze talán az egész szabadságharc alatt nem volt ennyire fontos terület a hadműveletek során mint ezekben a hetekben, korábban nem hárult rá akkora teher mint a harcok utolsó stádiumában. Kossuth Kecskemétetjelölte ki az összevonandó tartaléksereg központjának. A 101. és a 103. honvédzászlóaljak június végén a városban maradtak. Ugyanakkor ide rendelte Kossuth a Vácott alakulófélben lévő két újonc zászlóaljat, és a Hódmezővásárhelyen szerveződő újonc zászlóaljat is. 384 Július elején arra utasította Perczel tábornokot, hogy a Kecskeméten lévő 6000 főnyi újoncot szervezze meg, gondoskodjon a megfelelő felszerelésükről és az ellátásukról. 385 Július derekán Baján egy tekintélyes egységet vonatott össze Kohlmann ezredes irányításával a Duna vonal védelmére, a Kiskunságban pedig gerilla csapatok szervezésével bízta meg Gergei századost. 386 A solti járásban elkezdett toborzás néhány nap alatt is számottevő eredményt hozott. Gergei július 21-én már 52 önkéntesről tett jelentést. 387 Kossuth és munkatársai az egyre kétségbeejtőbb katonai helyzetben a korábbinál is gigászibb munkára kényszerültek, de olykor megoldhatatlan feladatok elé voltak kénytelenek állítani a városok polgármestereit és főbíráit is. Ezeknek a heteknek gondjairól és terheiről valamelyest ízelítőt adhat a Kecskemétre zúduló terhek és feladatok egy részének felsorolása. A korábbi hetekben történt több ezer katona ellátása után a városnak még nagyobb gondokkal kellett szembenéznie. Július 1-3-ig 2500 hadifogoly szállt meg, ezeket el kellett látni élelemmel, 2. után az országgyűlési követek és a megyei tisztviselők jöttek a városba, 4-én Krain ezredes vonult át egységével. 388 Július 8—11-ig 15 ezer főnyi seregnek kellett szállást és élelmet biztosítani. 389 Július 7-én a polgármester nyomtatott hirdetményben hívta fel a lakosság figyelmét, hogy „magyar szívességgel" fogadják a hadsereg tagjait. 390 Július 7-én Kossuth Zsuzsanna, akit 1849 áprilisában az összes tábori kórház főápolónőjévé neveztek ki, kéréssel fordult Kecskemét lányaihoz és asszonyaihoz, hogy a hadsereg számára készítsenek fehérneműket és kötszereket. 391 Július 11-én Gergely alezredes 4000 pengőforintot kért a várostól, hogy az itt alakult zászlóaljat el tudja szállíttatni. 392 Július 12-én Rákóczi János kormánybiztos arról értesítette a várost, hogy újabb 600 önkéntest kell kiállítania. 393 Július 16-án Szemere Bertalan újabb önkéntes csapatok kiállí383 V. 307. a) 124-125. 384 Kossuth L. kormányzóelnöki iratai 624. 385 Uo. 680. 386 Uo. 728-729. 387 Uo. 730. 388 IV. 1604. V. 108. 389 ÍV. 1604. V. 107. 390 IV. 1604. V. 112. 391 IV. 1604. V. 110. 392 IV. 1604. V. 131. 393 A polgármester ezt is nyomtatott felhívással tette közzé. IV. 1604. VI. 4., ill. 13.
