A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - V. Összeomlás

tására kötelezte a várost, amit már csak sorshúzás révén tudtak biztosítani. 394 Július 24-én Perczel tábornok 25 ezer főnyi hadsereggel érkezett a városba, amelynek az ellátásáról Kecskemétnek kellett gondoskodnia. 395 Jutott teendő a többi városnak is, mégha nem is tornyosultak azok ennyire egymásra. Július elején Félegyházának a városháza első emeletén kellett kórházat kialakítania. Ezen kívül az orvosi lakot, az ispotály házat, 2 iskolát és a kaszinót kellett azonnal kórház céljára kiüríteni. 396 Garai alezredes Kiskunhalast 300 főt befogadó kórház berendezésére kötelezte. 397 Július derekán a Kiskunságnak 286 fős lovascsapatot kellett kiállítania. Halasra 57 katona és 76 ló jutott.

398 Jánoshalmának július 8-án Kmetty tábornok serege számára kellett 10 ezer részlet kenyeret szállítani. 399 Július 8-án Szeremle, Szentistván, Csanád, Sükösd és Nádudvar 500 kocsit volt köteles kiállítani, hogy az állami javakat Szegedre szállítsák. 400 Az ilyen rendkívül szigorú megterhelés közepett is volt hatása a felszólításoknak, eredménye az utasításoknak. Balázs József bajai levéltárnok jelentése szerint önkéntes adakozás útján gyűlt össze 73 forint és 32 krajcár két lovas 45. Perczel Mór tábornok 46. Elek Ferenc alezredes, a kecskeméti újonctelep parancsnoka 394 IV. 1504. a) 1849. II. 40. 395 IV. 1604. VI. 53. 396 K.M. D—A. 59. 53. 1-23. 397 V. 201. B. Mm. 228. No. 52. 398 V. 241. XLVI. 232-234. 399 V. 342. 8. doboz. 400 V. 307. a) 118-119.