A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - IV. A szabadságharc megszervezése és sikerei

meg azok névjegyzékét, akik megtagadják a bankók elfogadását, sőt személyesen állítsák őket elő. 364 Baján a tanács azt volt kénytelen rögzíteni, hogy: „Az aprópénz hiánya miatt nemcsak a kereskedés, hanem az iparüzlet és minden ágai a kenyérkeresetnek nemcsak nehezíttetvén, hanem szinte meg is szűnvén, nagyobb bankjegyeknek kisebbre történő beváltása szükségesnek találtatott." Ezért két tanácsnokot Debrecenbe menesztettek, hogy a szükséges mennyiségű aprópénzt megszerezzék. 365 Kecskeméten „ . .. szabadságharc nehéz napjait némelyek a pénzbonyodalom felidézésével terhesítik, nemcsak a nemes ércpénz vonatott már el a forgalombul, de az apró váltópénz hiánya pillanatonként annyira érezhető, hogy ... a magas Nemzeti Kormány engedélyét e célunk elérésében részünkre megadatni kérvén." 366 Kérelmükre a katonai katasztrófa fenyegetése miatt a kormány nem tudott választ adni. Bár kétségtelen, hogy még ezekben a hónapokban is lényegesen gyakoribbak a magánszemélyek és az egyes települések áldozatvállalásai, mint a megfontoltság és a kényszerből eredő magyarázkodás, olykor a katonai beszerzőkkel való alkudozás már nem ment ritkaság számba. Baján még június l-jén is egy jótékonysági est bevételét, 245 forintot és egy aranyat juttattak el Budapestre a Buda visszafoglalásakor megsebesült katonák felsegélyezésére. 367 Ugyanakkor Kiskunhalas tanácsa nem hajlandó az előző évben kiállított önkéntesek számára újabb csizmákat küldeni, mivel azokat teljesen felszerelve küldte el. 368 Kecskemét város tanácsa is arra kényszerült, hogy a hadsereg számára hitelben átadott termények árát követelje: „Majd egy századig gyakorolt nyomasztó hadélelmezési rendszer után, melynél fogva egyes községek iszonyú veszteséggel terheltettek, örvendetes jelenet volt a nemzeti kormány azon üdvös intézkedése, hogy ezen folyó évben hadélelmezési, s átkelési ellátások készpénzzel és beszerzési árban fognak megtéríttetni." Tekintettel arra, hogy a császári hadak ellátásukért semmi térítést nem adtak, sőt rendkívül nagy pusztításokat végeztek, a városnak nagy szüksége lenne arra a pénzre, mellyel a kormány tartozik. A magyar hadseregnek a város 89 313 részlet kenyeret, 41 570 részlet abrakot, 20 mázsa szalonnát adott, és mintegy 4000 pengő forint értékű fuvart végzett. Ennek fejében csak 9 057 pengő forintot kapott meg, ezért kénytelen a hátralékot sürgetni. 369 Az elmúlt négy évtized során sokféleképpen értékelték a magyarországi egyházak szabadságharcunkkal kapcsolatos eljárását, magatartását. Különösen erőteljesen elmarasztalták történészeink a katolikus egyház főpapjait 364 V. 307. a) 65. 365 IV. 1001. b) 1847—1849. 315. 366 IV. 1604. V. 161. 367 IV. 1001. b) 1847—1849. 352-353. 368 V. 201. B. Mm. 226. No. 152. 369 IV. 1604. V. 80. A kormány azon eljárása, hogy nem rekvirált, hanem a lehetőségeinek megfelelően fizetett a terményekért, sokban biztosította az iránta táplált bizalmat még ezekben a hetekben is.