A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - IV. A szabadságharc megszervezése és sikerei

a Habsburgok iránti rokonszenvük miatt. A mai Bács-Kiskun megye területén egykor működő egyházi személyekről nagyobbrészt ezektől eltérő véleményt kell megfogalmaznunk. A piaristák nemcsak Kecskeméten voltak ismertek hazafias megnyilatkozásaikról. A márciusi napokban a barátokkal és a városi tisztviselőkkel együtt hordtak kokárdát és később is kiálltak a függetlenségi harc mellett. 370 Nem lehetett véletlen, hogy Erdősy Imre, a branyiszkói hős később a kecskeméti rendházba kerül. Kalocsán a piarista gimnáziumot, majd több más oktatási intézményt kórházzá alakítottak át 1849 elején. A „koróda" igazgatását RafTai János piarista rendfőnök végezte. Fenntartásának költségeit a szabadságharc alatt nagyobbrészt a kalocsai érsekség fedezte. 371 A katolikus egyházon belül a közép- és alsópapság nagyobbrészt következetesen kiállt a forradalom és a szabadságharc mellett. Jánoshalmán Jámbor Pál, Kecskeméten Hoch János és Hoffmann János egyaránt vállaltak áldozatokat. 372 Kivétel számba ment Bartók Mátyás bajai prépost plébános eljárása, aki ünnepélyes óvást emelt a város azon határozata ellen, amelyben felajánlották Honvédelmi Bizottmánynak a harangokat ágyúöntésre. 373 Nádasdy Ferenc kalocsai érsek több alkalommal is kiállt a polgári átalakulás és a szabadságharc mellett. Eljárását a hazafias meggyőződése mellett minden bizonnyal befolyásolta az a tény is, hogy birtokai, egyházmegyéjének nagyobb része közvetlenül is veszélybe került a szerb felkelők támadásai során. Papjai sok alkalommal kértek segítséget az őket és a híveiket ért nem ritkán kegyetlen eljárásokkal szemben. Bár az idős érsek betegsége miatt sem tudott bekapcsolódni a politikai életbe, pásztorlevélben üdvözölte a „szabadság új hajnalának" beköszöntését. Kedvezőnek tartotta, hogy a forradalom polgárháború nélkül győzött, s „Krisztus anyaszentegyháza is a kormányhatósági gyámság alól fölszabadult." Igen figyelemre méltó, hogy kedvezően fogadta a sajtószabadságot is. 374 Felháborodva utasította el azt a gyanút, hogy a délvidéki harcokban a magyar kormány ellenségeit támogatta. „Egymást érő égbe kiáltó rágalmak kényszerítenek a Nemes Városi Tanácsnak becsületem megmentésére, s jó hírnevem biztosítására irányozó közremunkálását, elvégre hazafiúi bizodalommal jelen soraim által felkérni." Szabadka város 1849. január 27-én adott ki tanúsítványt, amely az érsekkel szembeni gyanút eloszlatta. 375 Anyagiakban is tanújelét adták áldozatkészségüknek. 1848 októberében a „nemzetőrök kiapadt közös pénztárába" Nádasdy érsek 1000, papjai további 471 pengőforintot adományoztak. A következő év februárjában újabb 300 forinttal támogatta a Szabadka segítségére siető nemzetőröket. Ugya370 Tardy: 1976. III. 9. 4. 371 Bárth: 1975. 233-234. 372 Hajagos: 1892. 95-96. 373 IV. 1001. b) 1847—1849. 319-321. 374 Bárth: 1975. 235-236. 375 Szabadka, Pol. ir. 4. A. 1849. I.