A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - IV. A szabadságharc megszervezése és sikerei

hogy e nagy népességű város a nemzet függetlenségi harczában hozzá méltó részt vegyen, s minél több honvédet állítson . . . "

362 Több más település mellett Baján is voltak még önként jelentkezők a honvédseregbe. „Balázs József levéltárnok úr a haza szeretetétől ösztönözve, annak védelmére kiállani, magát önkéntesen honvédnek felavatni és eddigi hivatalnokoskodása s viseletéről bizonyítványt kiadatni könyörög." 363 Ezekből a május-június folyamán kiállított újoncokból szervezte meg Perczel Mór tábornok Cegléd—Kecskemét térségében azt a 20 ezer főnyi hadtestet, amely később csatlakozott a Szeged térségében összevont haderőkhöz. A frontokról egyre gyakrabban érkező rossz hírek, a magyar hadsereg fenntartása, az idegen haderők pusztításai és rekvirálásai anyagi és erkölcsi téren is fokozatosan aláásta a lakosság teherbíró képességeit. A gazdasági életen belül is egyre több zavar tünt fel, amelyek egyenként is komoly gondot okozhattak, együttesen pedig a közel egy év óta tartó háborús körülmények között már számottevő zavart eredményeztek. Közöttük az egyik legjelentősebb a mind szélesebb körben felelhető pénzhiány, illetve ezen belül az aprópénz hiánya. Egyre több alkalommal fordult elő az is, hogy a magyar bankjegyeket nem akarták teljes értékben elfogadni. Szeles Lajos kormánybiztos már április elején utasította a községeket, hogy küldjék 42. Vécsey Károly gróf, tábornok 43. Végh Bertalan alezredes 362 Uo. 363 IV. 1001. b) 1847—1849. 258-359.