A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - IV. A szabadságharc megszervezése és sikerei

is. Néhány nappal később, május 8-án ugyanő jelezte levélben, hogy az előző katonai egység mellett Kecskeméten egy honvédzászlóalj felállítását is elhatározta a hadügyminisztérium. 351 Május 10-én Rohonczy ezredes közölte a város vezetőivel, hogy a 16. huszárezred Kecskemétre és Nagykőrösre jön, gondoskodjon a város az ellátásukról. 352 A Duna mentén és Bácskában más jellegű, de hasonlóképpen terhes feladatokat kaptak az elöljárók és a lakosok. A szerbek elleni további harcok mellett mindvégig figyelemmel kellett lenni a dunai vízi útra. Május elején Baja térségében megjelenő, a császári sereget támogató Herkules gőzös, illetve a rajta szállított utánpótlás jelentett komoly veszélyt a térség szabadságharcosaira. Erőik összpontosításával heves ágyútűzzel megrongálták a gőzöst, majd az elhagyott hajót el is foglalták. 353 A sokféle kiszolgáltatottságot hozó téli hónapok és a tavaszi hadjárat terhei ellenére őszinte lelkesedéssel fogadták a városok és a falvak lakosai a sikeres csatáinak és a Függetlenségi Nyilatkozatnak a hírét. Kecskeméten már április 19-én jegyzőkönyvbe másolták szövegét. A város vezetőinek hangulatát érzékelteti a hozzá fűzött bejegyzés: „Miután a legméltatlanabbul üldözött Magyar Nemzet fegyverei nemcsak az elbizakodott ellenség hatalmas hadait legyőzték — áldassék isten érette! hanem az oly nemes irányú hongyűlés ezen magasztos határozata által Magyarországot az önállás fény40. Tóth Kálmán költő 41. Petőfi István százados 351 IV. 1604. V. 2. 352 IV. 1604. V. 17. 353 Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai 295.