A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - IV. A szabadságharc megszervezése és sikerei

végett haza küldöm, olyan egyénnek tartván őt, aki pénzért mindenre kész."

296 Az az önkéntes lovascsapat, amelyet Szeles Lajos szervezett a solti járásban, eltérvén a magasztos céltól rablócsapattá züllött, és kapitányát Fülöp Györgyöt, aki elhagyta csapatát, a kormánybiztos rögtönítélő törvényszék elé kívánta állítani.

297 Az üggyel még magának Kossuthnak is foglalkozni kellett, aki április végén parancsot adott a szabadcsapat feloszlatására.

298 Április elején a kiskunokból szervezett szabad lovascsapat 30 marhát hajtott Halasra, amelyeket Kula környékén raboltak.

299 A katonai és politikai vezetés mindenkor határozottan fellépett minden aljas céllal szemben, és megakadályozta a tisztességtelen eszközök, eljárások alkalmazását. Ennek is köszönhető, hogy ezek az anomáliák csak szűk körben és csak a legválságosabb hetekben törhettek a felszínre. Kossuth egész országot átfogó gigászi szervező munkája, Görgei máig többek által vitatott katonai manőverei sem tudták feltartóztatni a császári hadsereg előnyomulását az év utolsó heteiben, A móri csatavesztés után a főváros védhetetlenné vált. Az országgyűlés és a Honvédelmi Bizottmány Debrecenbe kényszerült átteni működési területét. Az új esztendő első heteit 34. Muraközy János nemzetőr százados 35. Csányi János, a szabadságharc alatt Kecskemét főbírája 296 IV. 1604. III. április 7. 297 V. 307. a) P. vm. köri. jkv. 70. 298 Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai 103—104. 299 V. 201. B. Mm. No. 4. 49. ápr. 9.