A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ Történelmünk kiemelkedően fontos eseménysorozatának 140. évfordulója már önmagában is kellően indokolná, hogy a szakirodalmat egy újabb kötettel gyarapítsuk. Mégis e kötet létrejöttét merőben más tényezők motiválták. Ha megkérdeznénk érettségizett tanulóinkat, 1848-49-ben milyen számottevő esemény történt településükön, vagy vidékükön, zavart mosolyon kívül még az eminens diákok válasza is szegényes lenne. Jobb esetben egy-egy olyan Kossuth idézet merülne fel emlékezetük mélyéről, amely valamely emlékmű feliratává vált (pl. Szegednek népe nemzetem büszkesége ...), vagy amelyeket ünnepi beszédek színezésére szoktak használni (pl. üdvözlöm a csatákban megbarnult haragos kunokat...). Ha megkérdeznénk megyénken belül történelem szakos tanárainkat, milyen helyi eseményeket, forrásanyagot tudtak felhasználni a téma tárgyalása vagy szakköri foglalkozás során, az esetek többségében nem kevésbé kényszeredett feleletet kapnánk. A hiba elsődlegesen nem bennük van. Annak a kétségtelen ténynek az oka, hogy tanulóinknak magyar történelem folyamatát még ma is tőlünk távol eső területek eseményein keresztül kell átélniük, hogy úgy beszélnek ezekről az eseményekről, mint az egyetemes történelem több más epizódjáról, hogy az esetek nagy többségében elmarad náluk az érzelmi azonosulás, ennek oka mindenekelőtt az, hogy méltatlanul keveset áldozunk szűkebb hazánk történelmének feltárására és megismertetésére. Bár kétségtelen, hogy a jelentősebb településeink közül nemegy elkészítette monográfiáját, támogatást nyújtott helytörténeti kiadványok megjelentetéséhez, megyei intézményeink a közelmúltban több történelmi tárgyú kiadványt jelentettek meg, mindennek ellenére lemaradásunk a szomszédos megyékhez viszonyítva is számottevő. Bár senki nem vonja kétségbe, hogy az 1848—49-es polgári forradalom és