A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)
BEVEZETŐ
szabadságharc történelmünk egyik legjelentősebb eseménysorozata volt, tájegységünkön belül igen kevés önálló feldolgozás, és még kevesebb forrásközlés jelent meg róla. A helyi eseményekre csak az országos, köztörténeti forráskiadványokban és feldolgozásokban fellelhető adatok alapján tudnak tanáraink következtetni. Ezek viszont semmiképpen sem alkalmasak arra, hogy egy összetettebb képet maguknak és tanulóiknak fel tudjanak vázolni, érzékeltetni tudják, hogyan fogadták községükön, városukon belül a forradalmat, miként vállaltak részt a szabadságharcból. Még kevesebbet tudunk arról, hogyan jutott el ez a vidék a polgári forradalomhoz, milyen gazdasági és társadalmi állapotok voltak jellemzőek mezővárosainkra és falvainkra. Milyen társadalmi csoportok kísérték figyelemmel a kibontakozó reformkort, milyen társadalmi erők mozdultak meg a polgári átalakulás érdekében, illetve milyen visszahúzó erőkre számíthatott a feudális társadalom és közigazgatás. Tekintettel arra, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődésben vidékünk már a korábbi évszázadokban igencsak a perifériára szorult, a polgári átalakulás és a szabadságharc során meghatározó események itt nem történtek, az országos történetírás a helyi feldolgozások hiányában a tényleges fontosságánál, szerepvállalásánál is szűkösebben emlékszik meg városaink és falvaink részvételéről. Pedig a viszonylag bő forrásbázis lehetőséget biztosítana arra, hogy több téren újabb jelentős ismeretekkel gazdagíthassuk az országos történetírást is. Elégséges adat áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy pontosabban láttassuk a nemzetőrség és a honvédség társadalmi-szociális összetételét, hogy tisztábban lássuk milyen anyagi áldozatot követelt a szabadságharc az egyes társadalmi csoportoktól, az eddiginél pontosabban érzékeljük, hogyan reagált az alapvetően agrár lakosság a szabadságharc egyes eseményeire, milyen törekvések jelentkeztek a polgári igazgatás kiépítése során stb. E kötet tehát több célnak kíván megfelelni. Újabb adatokat tesz hozzáférhetővé a történelmi kutatás számára, egyben remélhetőleg segítséget nyújt mind az oktató-nevelő munka, mind a közművelődéssel foglalkozók számára. Ugyanakkor fel kívánja hívni a figyelmet azokra a fehér foltokra is, amelyek felszámolása nélkül nem lehet hiteles képet rajzolni a vidék fontos történelmi szakaszairól. Ez a kiadvány annak a sorozatnak a harmadik kötete, amelyet a Bács-Kiskun Megyei Levéltár a nagy forradalmi időszakok és az egyes történelmi korok jobb megismerése érdekében jelentet meg. 1972-ben készült el Bálintné Mikes Katalin—Szabó Sándor: így kezdődött c.
