Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

mind a községi, mind a járási vezetőket megbírálták, sőt leváltották és helyettük újakat bíztak meg. Éberen figyelték a különböző területeken dolgozó vezetők hibáit és korábbi bűneit s ha ilyenről tudomást vettek azonnal intézkedtek (153. számú irat). Baján élénk viták folytak a Nemzeti Bizottságban a közigazgatás és a Nemzeti Bizottság viszonyáról, különösen akkor, amikor dr. Takáts Endre városvezető lemondott 1945. február 4-én és helyette a főispán a Nemzeti Bizottság megkérdezése nélkül bízta meg dr. Surányi István ügyvédet a polgármesteri teendőkkel (120. számú irat). Ez és még néhány hasonló ügy, ahol a főispán ós a Nemzeti Bizottság szembekerült egymással, odavezetett, hogy Herboly Zoltán főispánt az Ideiglenes Nemzeti Kormány leváltotta és helyette Mezei Mihályt bízta meg a főispáni teendőkkel.

125 A nemzeti bizottságok közigazgatási funkciói a nagyobb helyeken fokozatosan csökkentek, azonban jelentős mértékben megnőtt politikai szerepük a feléledő reakció elleni küzdelem terén. (A reakciós erők is felismerték ezt a számukra oly veszélyes tendenciát s ezért kísérelték meg saját embereiket minél nagyobb számban beépíteni) (119. a., b,. c. és d. számú iratok.) A Nemzeti Bizottságok sürgették a nyilasok tevékenységének kivizsgálását,

126 és a kisnyilasok fokozott igénybe vételét a közmunkák elvégzésébe,

127 az elmenekült és később visszaszállingózott reakciós elemeket internáltatták (144. számú irat). Feladatuk volt az Igazoló Bizottságok tagjaira vonatkozó javaslatok előterjesztése (100. számú irat), a Népbíróságok (86. számú irat) és Földigénylő Bizottságok felállítása (153. számú irat). (Ez utóbbiak csak a Nemzeti Bizottságoknak tartoztak felelősséggel.

126

) Ők állították fel és irányították a rendőrség tevékenységét (153. ós 176. számú irat), csak ők szólhattak bele munkájukba (168. számú irat). Mindezek mellett foglalkoztak a lakosság kulturális és politikai nevelésével (168. számú irat) és a közellátás megjavításának kérdéseivel (214. számú irat). Később a Nemzeti Bizottságok felsőbb szintű szervei is megalakultak: járási (169. a. és b. számú irat) és megyei Nemzeti Bizottság.

129 A járási szervek ellenőrizték a községekben előforduló visszásságokat és felülvizsgálták a megalakulás körülményeit (203. számú irat). KÖZIGAZGATÁS Az új rendeletnek (14/1945. M.E.sz.) megfelelően fokozatosan helyreállították, illetve újjászervezték a különböző önkormányzati, közigazgatási szerveket is, ez lett a Nemzeti Bizottságok egyik legfontosabb feladata. Kecskeméten a Nemzeti Bizottság január 22-i ülésén határoztak a törvényhatósági bizottság felállításáról, 75 rendes és 15 póttaggal (100. számú irat), s február 11-én az újonnan kinevezett főispán, Márkus Ferenc beiktatásán már össze is ült a bizottság (122. számú irat). Kiskunhalason a képviselőtestület felállítása már nehezebben ment. A Nemzeti Bizottság február 15-én határozta el az intézkedést (128. számú irat), de még júniusban is vitatkoztak az összetételéről (195. számú irat), mert a Kisgazda Párt nem nyugodott bele az egyenlő arányú elosztásba. Baján különösen mélyreható vitákat folytattak a törvényhatósági bizottság összetételéről (121. számú irat), de végül a munkáspártok álláspontja győzedelmeskedett (126. számú irat). A vármegyei törvényhatósági bizottság megalakítása eleinte komoly vitákat idézett elő a város és a megyei községek