Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

között (181., 187. számú irat). Később a belügyminiszter elrendelte a megalakulás körülményeinek a kivizsgálását, de ennek eredményeként már nem változtattak összetételén, mert akkor már érvényes határozatokat hozott.

130 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megszervezése késedelmet szenvedett, Budapest felszabadulásának eltolódása miatt. Amikor végre megalakultak, azonnal hozzáláttak a járások közigazgatási helyzetének a felülvizsgálatához (137. a. számú irat), illetve a hiányosságok felszámolásához (140. számú irat). A felülvizsgálatot és a még hiányzó szervek pótlását követően nagyon alapos elemzést adtak ki a helyi hatóságok munkájában mutatkozó hibákról, szakágazatonként (178. számú irat). Egyébként ebből is kitűnik, arra törekedtek, hogy az üres helyeket mindenütt régi tisztviselőkkel töltsék be. A legszélsőségesebb közigazgatási elhatárolási problémákat a kormány korrigálta (4330/1945. M.E.sz. rendelet). Eszerint Bács-Bodrog vármegyéhez csatolták (6. §. 18.). Érsekcsanád, Nemesnádudvar ós Sükösd nagyközségeket és a megye székhelvéül ekkor tették meg — hivatalosan is — Baját (3. §.)• KÖZBIZTONSÁGI SZERVEK Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 13/1945. M. E. számú rendelete intézkedett a közbiztonság kérdéséről, elrendelte a fegyveres rendőrség vagy jjolgárőrség felállítását a külterületeken is. A bajai Vörösőrség e rendelkezés ismertté válása után feloszlatta önmagát és átalakult ,,Államrendőrség"-gé (97. számú irat). Majd kiterjesztette hatáskörét az egész Bács-Bodrog vármegye területére.

131 A hatáskör kiterjesztésére különösen a kecskeméti „Közbiztonsági Osztály főnöke", Bánó Mihály, a későbbi Délpest vármegyei főkapitány (május 17. után) törekedett (25. számú irat), akinek sikerült elérnie azt is, hogy a szovjet katonai parancsnokság — nem sokkal megbízatása után — fegyverrel is ellátta a rendőrséget.

132 Már január végén jelentést küldött a belügyi államtitkárhoz a kecskeméti helyzet alakulásáról és kérdést intézett hozzá a politikai foglyokkal követendő eljárásra vonatkozóan.

133 A rendőrség hatalmát és befolyását a létszám jelentős emelése is növelte (118. számú irat). Erre szükség is volt, egyrészt a bizonytalan közbiztonság miatt, másrészt, mert feladataik jelentősen meghaladták erejüket (153. számú irat). Ezért is mentesítették a rendőrséget pl. Kiskunhalason az „orosz igénylésektől" (128. számú irat). Jelentős feladat volt a rendőri bejelentők rendezése, illetve az egész lakosság újbóli bejelentkezésének lebonyolítása (131. számú irat). Ezt sikeresen végrehajtották (25. számú irat), ezáltal könnyebb lett a közmunka-kötelezettség nyilvántartása és a közrend fenntartása is. Helyenként többféle rendőrség is alakult, melyek közül a kiskőrösi járásban csak az önálló hatáskörű politikai rendőrség rendelkezett fegyverrel (162. b. számú irat). Ez a politikai tekintélyük növekedését is bizonyítja. A belügyminiszter 5007/1945. B. M. számú rendelettel szabályozta a közbiztonsági szervek egyöntetű megkülönböztető jelzését. E rendelet különösen Bács-Bodrog vármegyében volt fontos, mert a különböző fegyveres alakulatok még a szovjet katonák jelvényeit is kisajátították (130. számú irat).