Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

szervezetek egyesülését jelentette be. 120 Baján január 23-a körül jelent meg ez a kiáltvány (85. számú irat), de a szervezet megalakulása aakdályokba ütközött, például a tanárok ellenállásába, akik vissza akarták tartani a diákokat a politikától (139. számú irat). Ennek ellenére néhány hónap múlva már a községekben is megalakultak a szervezetek, képviseleti jogot, székházat, felszelést (bútorzat, könyvtár) kértek a Nemzeti Bizottságoktól (172. számú irat). Később az egységes ifjúsági szövetség helyett (vagy mellett) megalakultak a különböző pártok ifjúsági szervezetei pl. a kisgazda- és a szociáldemokrata párt mellett.

121 NEMZETI BIZ

OTTSÁGOK Az Ideiglenes Kormány egyik legelső rendelete 122 intézkedett a közigazgatás helyreállításáról. E rendelet összefoglalta a Nemzeti Bizottságok szerepkörét is: ,,A nemzeti bizottságok mint a demokratikus pártok helyi szövetségei politikai szervek, tehát maguk ne illeszkedjenek be a közigazgatás szervezetébe. Ellenben a nemzeti bizottságokon keresztül kell újjáalakítani az önkormányzati testületeket, olymódon, hogy abban minden demokratikus párt, ezek híján, illetve, ahol csak egyes pártok alakultak meg, kiegészítésül a szakszervezeteken és egyéb társadalmi és érdekképviseleti szervezeteken keresztül a társadalom minden rétege választás nélkül is arányos képviseletet nyerjen." Ennek alapján a kiskunhalasi Nemzeti Bizottságban a 3 párt képviselőin kívül (2—4 taggal), 3 szakszervezeti küldöttet is bevontak (102. számú irat). Tasson kihagyták, ennek eredményekónt, a Nemzeti Bizottságból a társadalmi, az iparos, kereskedelmi egyesületeket és a felszabadult helyeket a pártoknak adták át egy-egy képviselőtestületi helyért cserébe (138. számú irat). Másutt, ahol még korábban nem hozták létre, ezután alakították meg a Nemzeti Bizottságot. Kalocsán például az elöljáróság, illetve a városi tanács, kikiáltotta magát Nemzeti Bizottságnak, de ezt a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Szabad Szakszervezetek nem ismerte el (119. a., b., c. és d. számú iratok). Baján döntő többségben a városi tanács tagjaiból alakult meg a Nemzeti Bizottság (106. számú irat). A polgári pártok egy-egy tagja már a városi tanácsban is benne volt, de nem a „munkástanács

"-ban (120. számú irat), viszont a munkástanács 3 tagja továbbra is közigazgatási munkakörét tartotta meg (126. számú irat). A községekben a Nemzeti Bizottságok különböző időben és jelleggel jöttek létre. Szabadszálláson például csak egyetlenegy párt működött, a Kisgazda Párt, így ők saját kebelükből választottak Nemzeti Bizottságot.

123 A kiskőrösi járásban pedig többségük a Kommunista Párt tagjaiból tevődött össze (173. a. és b. számú irat).

124 A Duna menti járásokban erős késedelemmel indult meg az új élet. Dunaegyházán például csak 1945. február 4-én alakult meg a Nemzeti Bizottság és a közigazgatás csak március 1-én kezdte meg munkáját, bár az új rendeleteket még akkor sem ismerték (137. b. számú irat). A Nemzeti Bizottságok a 14/1945. M.E. számú rendelet ellenére is sok helyen irányították a közigazgatási apparátus munkáját. Szükség esetén