Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

részéről, másrészt a város egyes jövedelmeitől egészen elesett és új, rendkívüli fizetési kötelezettségek állottak elő. A lakosság elismerésre méltó megértéssel, az adók pontos befizetésével sietett a város segítségére, de amikor már a mindenkori pénztárkészlet fedezni kezdte volna a mindenkori szükségleteket, az 1000 pengős bankjegyek forgalombahozatala és ezeknek a városi pénztárban is beállott felszaporodása okozott úgyszólván teljes pénzügyi immobilitást. Ez a helyzet egészen február végéig anynyira fokozódott, hogy ekkor már közel 600 drb. 1000 pengős bankjegy volt a pénztárban, amivel a városi pénztár nem tudott mit kezdeni és így ez azt jelentette, mintha ez az összeg nem is állott volna rendelkezésre. A városnak évi 4 milliós költségvetése természetesen már önmagában nem teszi lehetővé, hogy ekkora összeg a város részére hitelezői minőségben azt jelentse, hogy be van fizetve, adósi minőségben pedig azt, hogy ezzel a maga részéről senkinek nem tud fizetni, mert visszaadni, vagy felváltani nem állott senkinek módjában, illetve senki nem volt hajlandó. •Csak február végétől kezdődően jutott az egyik helybeli pénzintézet abba a helyzetbe, hogy fokozatosan a város pénztárában levő összes 1000 pengős bankjegyeket felválthatta és ettől kezdve a város ez összeget is mobil tőkévé változtathatta annál is inkább, mert a magyar kormány intervenciójára a szovjet hadsereg később már inkább kisebb bankjegyeket bocsátott forgalomba, A készpénzhiány okozta nehézség enyhítésére szolgált az a körülmény, hogy a városi tanács által létesített és kizárólag a városi tanács egyes tagjainak utalványozási joga alatt álló úgynevezett szociális és közbiztonsági alap a város pénztárába fizetetett be kezelés céljából. Ez a pénztári készletben fokozatosan, de egyébként igen rövid idő alatt 309.357.— pengőt jelentett. Pénztári elismervény ellenében ezen felül a város 4%-os kamatozású búzavalutára szóló kölcsönt is vett fel 136 000.— pengő értékben, ami szintén hozzájárult a momentán készpénzhiány enyhítéséhez. A pénzügyi nehézségek egy része különösen az első időkben úgyszólván teljesen készpénzhiány nehézség volt. A város ugyanis az orosz katonai parancsnokság megértő hozzájárulása alapján úgyszólván megszakadás nélkül fizette az állam helyett az összes hadisegélyeket, ami önmagában október 23-tól május l-ig 432 285 pengő 50 fillért tett ki. Ugyanezen idő alatt ezen felül a következő összegeket előlegeztük az állam helyett: hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák járadékaira: 79 748,63 P rendőrség illetményeire 117 158,— P gyermekmenhelyről kihelyezettek gondozási díjára 19 247,30 P állami tisztviselők és nyugdíjasok illetményeire 349 370,82 P az új magyar honvédségnek előlegeztünk 110 000, — pengőt ebből visszafizettek 60 000, — pengőt fennmaradt a mai napig 50 000,— P A folyammérnöki hivatalnak és a MFTR-nek 61 000,— pengőt Természetesen a befolyó adónak az államkincstárt illető részét ezeknek és egyéb, az állam helyett előlegezett összegekből felmerült követeléseinknek részbeni csökkentésére fordítottuk. Április hónapban azonban Baján is felállították az állampénztárt, amivel a város mentesült az államot terhelő fizetésektől, a hadisegély kivételével. A pénzügyi problémának csak kisebbik része volt a készpénzhiány kérdése, a nagyobbik és a jövőben még fenyegetőbb nehézség a fedezet-hiányban jelentkezik. A kiadások fokozódnak, a tisztviselői fizetések, munkabérek emelkednek, a dologi kiadások növekszenek, ezzel szemben a jövedelmek lassankint apadnak. A borfogyasztási adó az elmúlt évek költségvetéseiben és zárszámadásaiban a város adó-