Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

A Nemzeti Bizottságok mindenütt irányították és ellenőrizték a közigazgatási apparátus munkáját (84. számú irat). KÖZBIZTONSÁGI SZERVEK Nagyon súlyos gondot jelentett a közbiztonság helyreállítása. Ez a probléma az egész korszakra rányomja bélyegét. Az első időben a szovjet hadsereg közvetlenül látta el a rendfenntartás feladatát (25. számú irat), azonban nem használt az azonnal elrendelt éjszakai kijárási tilalom és a szesztilalom sem (18., 19. és 46. számú iratok). Különösen a nehezen ellenőrizhető tanyavilágban szinte gátlástalanul folytak a fosztogatások. Sokan, hogy gonosz céljaikat könnyebben elérhessék, oroszoknak adták ki magukat, s úgy garázdálkodtak (37. és 39. számú iratok). Ezért a magyar rendfenntartó szervek felállítása szinte egyidőben történt a közigazgatási vezetők megbízatásával, helyenként talán még előbb is. Baján már október 22-én említi a város vezetője a felállított polgárőrséget (19. számú irat), mely átvette az államrendőrség hatáskörét, ,,az orosz parancsnokság engedélyével". (21. számú irat.) Mindenütt az első feladat volt ennek a polgárőrségnek a felállítása, helyenként rendőrségnek (25. számú irat), vagy nemzetőrségnek (49.b. számú irat) is nevezték. Ezeken a helyeken valószínűleg az 1944. szeptember 27-én felállított nemzetőrség (9. számú irat) emléke kísértett. A lényeges az volt, hogy valamiféle rendet teremtsenek, vagy legalább segítsék az orosz katonák élelmezési és elszállásolási gondjait. Az első időkben nem sok sikert értek el, mert a háborús helyzetre való tekintettel fegyverük nem volt, illetve nem használhatták (45. számú irat). Igazolvánnyal, vörös karszalaggal s legjobb esetben egy bottal (25. számú irat) voltak felszerelve. Baján október 27-én alakult meg a városi közigazgatástól független szervként a „Vörösőrség" (183. számú irat), melynek szerepét a szovjet katonai Parancsnokság is kihangsúlyozta (29. számú irat). Kiskunhalason a „Rendőrség Politikai Osztályának" vezetője egyszemélyben a „városvezető" is, e mellette működött a polgármester. (45.b. számú irat.) Később a kézbesítő, kíséret-adási feladatok alól mentesítették a rendőrséget, s ezt a polgári hatóság emberei vették át (84. számú irat). Nem mindenütt pozitív a polgárőrség szereplése, nem végezték rendesen feladatukat (66. számú irat), nem tudták eredményesen megvédeni a lakosságot, esetleg túlkapásokat is követtek el, ezért a községek szovjet parancsnokságot, helyőrséget, vagy más katonai alakulat kirendelését kérték (60. számú irat). A városok rendőrségei hatáskörüket lehetőség szerint fokozatosan kiterjesztették, először a közvetlen környékre, majd mind messzebbi helyekre. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS Az igazságügyi szervek munkája csak némi késedelemmel indult meg, például Kecskeméten nem sokkal karácsony előtt (70. számú irat). Az első bűnügyi tárgyalást azonban csak január 3-án folytatták le. A régi rendszerű bíróságokon kívül úgynevezett „népbíróságokat" is