Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

terveztek a Nemzeti Bizottság javaslatára (86. számú irat), ahol a politikai vonatkozású és a statáriális ügyeket kívánták tárgyalni. Működését a törvényes rendelkezés megjelenéséig kívánták fenntartani. KÖZELLÁTÁS Az újonnan létrehozott közigazgatási hatóságok feladatai közül a legsürgősebb volt a közellátás kérdésének a megoldása. Ez annál is súlyosabb gondot jelentett, mert semmiféle készlet nem állt rendelkezésre, mivel egyrészt a menekülők vitték magukkal, másrészt a Vörös Hadsereg foglalta le a különböző raktárakat (78.b. számú irat), mert ezek —megítélésük szerint —korábban katonai célokat szolgáltak (25. és 75. számú iratok). Később egyes helyeken a szovjet parancsnokságoktól próbálták e készletek egy részét megszerezni az ellátatlanok megsegítése céljából (31. és 32. számú iratok). A beszolgáltatás és a jegyrendszer fenntartása (38. számú irat) mellett is nehézkes volt az ellátás. Az élelmiszerjegyeket ki kellett cserélni, mert a zűrzavarban sokan visszaéléseket követtek el velük (21. számú irat). Sok gondot okozott a kenyér (44. számú irat) és a tej (43. számú irat) biztosítása, a gabona őrletése (214. számú irat) még a községekben, a tanyákon is, s ezért pl. Újkécskén külön közellátási bizottságot hoztak létre (55. számú irat). A nem helyben előállított cikkek terén az ellátás teljesen szünetelt (49.a. és 54. számú iratok). Nagyon súlyos gond volt a cipő-ellátás, mely már 1944-ben is akadozott (107. számú irat). Baján sok probléma merült fel a villanyszolgáltatás hiánya miatt is (31. és 91. számú iratok). Bács-Bodrog vármegyéből még Jugoszláviába is jelentős árumennyiséget vittek el. A szükségletek fedezése érdekében fenn kellett tartani a szigorú beszolgáltatási rendelkezéseket (36., 38. és 43. számú iratok), már amennyire érvényt lehetett nekik szerezni. Baján a közmunkát végzők, a különböző menekültek stb. segítésére szociális konyhát állítottak fel, mely december 5-től május l-ig 137 209 meleg ebédet szolgált fel (183. számú irat). PÉN

ZÜGYI HELYZET A városokban jelentős mértékben akadályozta a munka megindítását ós folytatását a nagymértékű készpénzhiány. A városi pénztárakat ugyanis a menekülők teljesen kiürítették, bevételek pedig természetszerűen nem voltak. Ugyanakkor hiába rendelte el már az 1. és 2. számú szovjet parancs, hogy az árak a háború előttiekkel egyenlőek maradnak, hiába Ígértek a magyar hatóságok „eddig nem ismert" büntetéseket (27. számú irat), az árak állandóan emelkedtek. Növelte a hatóságok anyagi gondjait a nagy címletű pengőbankjegyek elszaporodása a közpénztárakban és a Vörös Hadsereg által kibocsátott pengő, melyet sehol sem akartak elfogadni, sőt eleinte egy részét hamisnak is tartották (121. számú irat). Mindezek alapján a városok különbözőképpen próbáltak anyagi gondjaikon segíteni, mert fizetniük kellett alkalmazottaikat és az új szervek, hatóságok tagjait is (40. számú irat). Baján előbb önkéntes adományokat kértek a tehetős polgároktól