Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

mert az nemcsak Kecskemét, de az egész ország állattenyésztésének fejlődése megkívánja. Sima Ferenc: bizottsági tag javaslatára Kovács Jenő átveszi az elnökséget. Sima Ferenc felolvassa határozati javaslatát. Ezután Bánó Mihály kér szót. Eöldigénylő Bizottság munkáját könnyű támadni, kritizálni. Kritizálás helyett az összes pártoknak ki kellene venniük részüket, természetesen erejükhöz mérten a Eöldigénylő Bizottság munkájából. Mi kommunisták, most is a cél előtt is arra törekedtünk, amelyre minden magyar embernek törekednie kellene, ha a jövő esztendőben is kenyeret akar enni. Részéről minden olyan egyént reakciósnak tart, aki gátolja a Földigénylő Bizottság munkáját, ahelyett, hogy elősegítené azt. Belátja, hogy az ilyen hatalmas horderejű munkát, melyet a Földigénylő Bizottság végez, hiba nélkül elvégezni nem lehet, de lehetetlennek hisz minden olyan javaslatot, amely kimondaná, hogy a tévesen elosztott földek birtokleveleit, melyeket a Földmívelésügyi Miniszter Űr két teljhatalmú megbízottja hozott magával, és amelyeket Sima bizottsági tag úr elég lekicsinylően telekkönyvi-levélnek nevez, a Földigénylő Bizottság megváltoztassa. Ez a változtatás nem lenne helyes, mert bizalmatlanságot szülne a Földigénylő Bizottság munkájával szemben, a földigénylők között. Szerinte ezeket a hibákat úgy is ki lehetne küszöbölni, ha a különböző pártok karöltve támogatnák a Földigénylő Bizottság munkáját, mert ebben az agrárforradalomban, mely most hazánkban lejátszódik, mikor végre jóvá tehetjük a jobbágyság ellen századok óta elkövetett bűnöket, mindenkinek ereje teljes felhasználásával kell küzdenie, hogy drága földünk végre azoknak a kezére kerüljön, akik azt a legjobban kiérdemelték munkájukkal, a földmívelő parasztság kezébe. Kiemeli, hogy a rendelet a 27. §-ba nem teszi kötelezővé valamely föld külön felosztásában érdekeltek meghallgatását, csupán abban az esetben, ha ez lehetséges. Az elhagyott birtokokat, ha bérlő van is, szeptember 29-éig fel kell osztani, természetesen a föld termése a bérlőt illeti meg, mert a földterület talaj donjoga csak 1945 szeptember 29-ével száll át az új tulajdonosra. Sajnálattal látja, hogy a földosztás nagyon lassan történik és ennek okát abban találja, hogy a demokratikus pártok nem kapcsolódtak bele erejük teljes latbavételével a Földigénylő Bizottság munkájába. Azt mondja, hogy nem lehet már tovább javaslatok meghallgatásával húzni, halasztani a földosztást, már azért sem, mert csupán egy hónap áll rendelkezésre a földmunkák befejezéséig. Kijelenti, hogy Sima Ferenc bizottsági tag úr javaslatát a maga részéről nem fogadja el. Dr. Nagy László: fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy a földreform végrehajtására nincsenek végzett és felvilágosodott embereink és itt Kecskeméten a földbirtokviszonyok nem is voltak rosszak. (:Sok különböző termelési ág:) Második aggodalma a nagy Lenin tanításából ered, aki maga megmondta, és megírta, hogy a kisgazdaságok megteremtésével majdnem kockán forgott nagy vívmánya, melyeket csak a kis gazdaságok kolhozba vonásával, az ipar és gyárak fejlesztésével tudott megmenteni.

1 Már most ezen túlmenően tudomására jutott, hogy olyan birtokot is felosztottak, amely nem lett volna elkobzandó. Ezek a hibák csak peres eljárásokkal lesznek kiküszöbölhetők és olyan káoszt teremtenek, amely nekünk semmiesetre sem érdekünk. Érdekünk jelenleg az, hogy a szántás és vetés meg ne álljon, jövő évi ellátásunk kárt ne szenvedjen. Bánó Mihály vádjára, hogy nem tesznek meg a demokratikus pártok minden tőlük telhetőt, azt válaszolhatom, hogy mindannyiunknak megvan a magunk tevékenységi köre, amit szintén el kell látni. De adunk embert és mindent megteszünk, hogy a földreform sikere ne kockáztassék. Minden olyan javaslat, mely a hibák kiküszöbölését szolgálja, javaslom, hogy a Megyei Földbirtokrendező Ta-