Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)
nácshoz eljuttassék, hogy ott is lássák a hibákat és elkerülésükre módot találjanak. Ha Sima Ferenc javaslata jóhiszemű, és én úgy hiszem, hogy az, akkor igenis juttassuk el az illetékeseknek. Most még csak azt mondhatom, hogy nemreakciósok, akik kritikát gyakorolnak. Nem akarunk mi barrikádokon harcolni és ez a vád nem is helyénvaló, mert meg vagyok győződve, hogy Sima Ferenc sem reakciós. Csupán rendet akar a reakciós elemek elnyomását és a szegény nincstelenek boldogulását szolgálja ebben a határozati javaslatában is. Sztraka József emelkedett szólásra. Ami Magyarországon történik az döntő kérdés. Azt mondhatjuk agrárforradalom. Minden embernek ki kell venni belőle a részét. Az elmúlt napokban nem láttunk olyan nagy buzgóságot a földosztás munkájának irányításában, mert azok, akik ezt hivatva volnának intézni, elsősorban saját egyéni érdekeiket helyezik előtérbe és arra törekednek, hogy a jövőben is minden szükségletük kielégíttessék. Szabó Gyula: A helyzet súlya a felelősség kérdésén van. Ezzel él vagy bukik Magyarország. Ha ez a felelősség megvan, akkor új élet fakad, melyet demokratikus alapon akarunk megépíteni. Ezen igyekezetünkön fordul tehát meg, él-e, vagy bukik a demokrácia. Ha a pártok együtt dolgoznak, akkor ez a vállvetett munka meghozza az eredményét, s minden felelősségrevonással szemben nyugodtan tudnak megállani, s ekkor minden túlkapás, mely bizonyos mértékben akadályozza egy jobb jövő kialakulását, jelentéktelenné válik. A sérelmeket mérlegelés tárgyává kell tennünk, ha azokat véglegesen meg akarjuk oldani. Tóth László: az én szándékom nem az volt, hogy a Földigénylő Bizottságok munkáját megvitassuk, mert e bizottságok munkáját nem ismerem. Biztosítottam nekik a felszerelést, adtam embert és igát, kötelességemet abban látom, hogy a pártközi értekezlet tagjainak figyelmét felhívjam arra, hogy a földosztás terén a munka mindenütt ott ment legjobban, ahol a pártok a Nemzeti Bizottságokat támogatták., Nemis akarom tehát a Földigénylő Bizottság munkáját kritizálni, csupán kötelességemnek érzem megmondani azt, hogy más a Tiszántúl és más Kecskemét gazdasági helyzete a földosztás szempontjából. Itt nincsenek egy tagban ezer holdas szántóföldek, itt gyümölcsösök, zöldségesek és kisebb terjedelmű szántóföldek váltakoznak. Ezért itt a földosztás elvégzése lassúbb, de aprólékosabb munkát igényel. Dr. Szabó József: tisztában vagyunk azzal, hogy a Földigénylő Bizottságnak nehéz munkával kell megküzdenie. Ebben a munkában mi is segítségére akarunk lenni. Nem kritizálással, hanem köszönettel kell fogadnunk Sima Ferenc javaslatát, és fel kell terjesztenünk a Földigénylő Bizottságnak, ha Sima Ferenc bizottsági tag vállalkozik arra, hogy javaslatában módosításokat tesz. Reiszmann Gyula: a földosztás hibáiról magam is meggyőződtem. Földet osztottak olyan helyen, ahol a Földigénylő Bizottság egyetlen tagja sem volt jelen. Birtoklevelet adtak olyan egyének kezébe, akik arra nem voltak jogosultak. Olyanok kapták a földet, akik politikailag sem egészen megbízhatók. Panaszkodtak és kérdezték: „Mi kaptunk szőlőt, vagy földet, de 10 pengőnk sincs, miből fogjuk megművelni V Véleményem szerint Sima Ferenc azt akarja, hogy a föld a törvénynek megfelelően legyen szétosztva az igényjogosultak között. Egész biztosra veszem, hogy javaslatának megírásában jószándék vezette. Javaslom illetékesekhez való eljuttatását. Kovács Jenő: a pártok nem veszik ki a Földigénylő Bizottság munkájából a részüket. Nem tudom hol a hiba, de meg kell állapítanom, hogy ez a hiba egészen elidegenítette a pártokat egymástól. Nincs meg az összetartás, én magam sem vagyok informálva. Mi az oka annak, hogy a Földigénylő Bizottság munkájának támogatására kiküldött 22 közül 6 miért nem hajlandó tovább is a Földigénylő Bizottság mun-