Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

Mihály. A Nemzeti Paraszt Párt részéről: Pulai István és Szabó Gyula. A Demokratikus Polgári Párt részéről: Reiszmann Gyula és Dr. Nagy László. A pártközi értekezletet Tóth László Kecskemét thj. város polgármesterének felhívására hívták össze, aki megnyitó beszédében a következőket mondotta : A földreformrendelet fontosságára tekintettel kezdeményeztem a pártközi értekezlet összehívását. Kecskemét évtizedek óta példátmutatóan végezte a földreformot, összevásárolta a nagybirtokokat és azokat alkalmas időben parcellázta az arra érdemes kecskeméti földműveseknek. Kecskemét határában egyébként is a legegészségesebb a földbirtok megoszlása, mert egyedüli nagybirtokos a város, más ezer holdon felüli birtokos nincs. A kecskeméti nép szorgalmával és szakértelmével teremtett virágzó mezőgazdasági és szőlőkultúrát a felparcellázott területeken és biztosított világhírt a kecskeméti gyümölcsnek. Biztos a reményem, hogy az újonnan földhözjuttatottak is hasonló szorgalommal fognak dolgozni. A maga részéről is teljes erejével kívánja a földreform rendelet végrehajtását támogatni. Felkérte Tóth Dezső gazdasági ügyosztály vezetőt javaslatának ismertetésére. Tóth László megnyitója xitán Tóth Dezső előadó ismertette javaslatát. Ezt Kecskemét külterületét feltüntető térképével tette érthetőbbé, rajzban is megmutatván, hol feküsznek a város tulajdonában levő birtokok és mekkora körülbelül az a terület, amelyet a város nagyobbodására számítva 400 négyszögöles kertek és családi házak számára meg kellene hagyni. Tóth Dezső előterjesztését melléklet ismerteti. Beszéde után Pulai István kifejtette, hogy a Földigénylő Bizottságnak három feladata van: 1. A nagybirtokok megszüntetésével a nincsteleneket földhöz juttatni. . 2. A földigénylőket megnyugtatni. 3. Dönteni afelől, melyek valóban a mintagazdaságok és hogy azok közül melyeket kell, vagy lehet a rendelet értelmében kiosztani. A harmadik pontban foglaltakat így támasztja alá: Ismerem már jól a mintagazdaságokat. Ott nőttek fel, ott öregedtek meg benne a kommenciósok és egész életük minden verejtékével sem tudták elérni, hogy egyetlen hold földet vásároljanak maguknak. Ez jellemzi hosszú ideig a város földbirtokpolitikáját is. így volt ez a város bugaci mintagazdaságában is. Most minden szempontot félretéve azokat a nincsteleneket kell földhöz juttatni, akik anélkül, hogy földet vásároltak volna, művelték a földet, Azok közül is elsősorban azokat, akik jelenleg is abban a helyzetben vannak, hogy a földjeiket meg is tudják majd művelni. Várost is érintő szavaira Tóth László a következőkben válaszolt: A bugaci mintagazdaság elsősorban állattenyésztésre van berendezve. Ott valóban nem is kaphattak az ott dolgozók földet, de a város vezetőségének első gondja volt, a munkások kenyerét és zsírját egyszóval élelmét, ez év végéig természetben biztosítani. Aki pedig a várostól földet vásárolt, az kapott 25 éves törlesztési kedvezményt és a vásárolt földje holdanként 8 P-be került, Intézkedés van arról, hogy a bérlő földbérletét, ha arra új igénylő nem jelentkezik el sem hagyhatja. Amennyiben pedig jelentkeznék, akkor az igénylőre a föld tulajdonjoga csak október l-ével száll át, vagyis a bérlőt bérletéből senki ki nem mozdíthatja, Ezután Fekete Sándor szólalt fel és azt kérdezte, hogy ha minden jobb állapotban levő ínintagazdaságot feloszthatatlannak nyilvánítanak, akkor miből elégítik majd ki a földre rászorulókat. Szerinte fel kellene osztani minden olyan mintagazdaságot, ahol alamizsnáért, keserves éhbérért dolgoztatnak, mert az a tulajdonos, aki dolgoztat, de nem fizet, mindenképpen megérdemli, hogy birtokát az arra érdemes kis embereknek szétosszák. Javasolja továbbá, hogy a bugaci legelőt hagyják meg,