Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)
ten működésük első nyomait már 1944. december végén és január elején megtaláljuk, amikor a polgármesterhez fordultak, hogy a zsidó menekültek otthona és konyhája részére felszerelési tárgyakat biztosítson (92. számú irat). NEMZETI BIZOTT SÁ GOK A demokratikus politikai szervezkedés alapját képezte a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, melyet 1944. december 2-án Szegeden hoztak létre. 102 Ennek helyi szervei lettek a Nemzeti Bizottságok, melyek egyesítették a demokratikus erőket és vezették a harcot az új Magyarországért. Megyénkben az első Nemzeti Bizottságot Kiskunhalason hozták létre. Az előkészítő pártközi értekezleten (47. számú irat) 3 párt vett részt: a Kommunista Párt 3 taggal, a Szociáldemokrata Párt 4 taggal és a Kisgazda Párt 1 taggal képviseltette magát, ezenkívül ott volt még a „városparancsnok'', aki tulajdonképpen a „Rendőrség Politikai Osztályának Vezetője" volt (később Kisgazda párti nemzetgyűlési képviselő) (45. b számú irat). Á „Független Nemzeti Bizottság" december 12-én alakult meg (52. számú irat), az ülésen már több „szabad szakszervezet", érdekképviseleti szerv, egyház és a polgármester is részt vett. A kiskunhalasi Nemzeti Bizottság a gyakorlatban az egykori „kisgyűlés" funkcióját látta el és január 9-én az átszervezés után ezt még jobban kihangsúlyozták, elhatározták ugyanis, hogy felállítják a városi tanácsot, melynek az lesz a feladata, hogy teljesen előkészítse a Nemzeti Bizottság elé kerülő ügyeket. Ugyanekkor a Nemzeti Bizottság tagjai lettek: a 3 párt 3—3 tagja, az Ipartestület, a Gazdasági Egyesület, a pedagógusok és a keresztény felekezetek részéről (még a baptisták is) 2—2 tag, a Kereskedők, a Zsidó Tanács, az „Ifjúmunkások" és a rendőrség képviseletében 1—1 tag, ezenkívül 5 hely a szabad szakszervezeteké (84. számú irat). Kecskeméten a Kecskeméti Lapok említette először a Nemzeti Bizottságot, 1945. január 4-én. (77. számú irat.) Szinte azonnal a helyzet általános felülvizsgálatát, ellenőrzését tekintették fő feladatuknak és ennek érdekében „Ellenőrző Bizottság"-ot alakítottak (93. számú irat). A községek közül legkorábban Alpáron találkozunk a Nemzeti Bizottsággal, ahol 1944. december 27-én a Kommunista Párt és a szakszervezet küldötteiből alakították meg és összesen 8 tagból állt (71.a. számú irat). A testületi vezetőszervek között feltétlenül meg kell említeni a „városi, községi tanács"-ok tevékenységét (31. számú irat). Ezek ugyancsak a kisgyűlés funkcióját vették át, s tulajdonképpen azonosak voltak a Nemzeti Bizottsággal, még akkor is, ha helyenként mindkettőt létrehozták vagy létre akarták hozni (71.b. és 84. számú iratok). A bajai városi tanácsról kell mindenekelőtt megemlékeznünk. Ugy tűnik, hogy a Gyulán, Hódmezővásárhelyen és a később Kiskunfélegyházán kialakultak szerint működtek. 103 Rendszeresen tanácsüléseket tartottak (31., 32. és 40. számú iratok) és többszöri vita után elhatározták, hogy nem veszik át közvetlenül a hatalmat, hanem „tanácsi megbízott"-ként ellenőrzik a közigazgatási tisztviselők munkáját. A városi tanács két részből állt. Az egyik volt a „11 tagú szocialista-kommunista tagozat" (12-en voltak), a „munkástanács" (31. számú irat), s ők osztották fel egymás között —szakáganként — az irányítást (40. számú irat). Közülük került ki a Vörösőrség parancsoka (később az Államrendőrség vezetője) és helyettese.
