Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

Gaál Dániel Külsőnyír-Klábertelep-i körzetvezető jelentése Kecskemét Polgármesteri Hivatalához az általános helyzetről. Külsőnyír-Klábertelepi körzet. Körzet vezetői jelentés. Körzetem területén vérátadásra önként jelentkező egyén nincsen. Ugyanis körzetemben egyszerű földmíves emberek laknak, kik vonakodnak minden orvosi beavatkozástól. A Külsőnyíri férfilakosság a fakitermelést részben befejezte — a közmunkára a nagy távolság miatt (14—18 km) valamint lábbeli hiánya — megfelelő számban a városba a múltban csekély számban jelenhetett meg. A jövőben is csak úgy tudnak idejében beérkezni, ha az orosz parancsnokság teherautót tud rendelkezésre bocsájtani, mely őket beviszi, illetőleg kihozza. Ugyanis a járhatatlan rossz útviszonyok, hó stb. miatt gyalog kb. 3—4 óra kell a bemenetelre. Kláber telep munkaképes férfilakossága mindössze 15—20 fő, kik állandóan a telepi romok eltakarításán, a naponta megjelenő oroszok kiszolgálásán valamint a 20 000 hektólitert kitevő roppant nemzeti értéket vagyont érő hordók kitisztításán dolgoznak. A teljes gépi berendezése részben még megmenthető, azonban ezeket el kell vinni olyan helyre, hogy beázástól mentes legyen, — úgyszólván minden épület, ahol a gépek voltak, ágyútűz következtében teljesen tönkre ment. Amennyiben a munkálatokat abbahagynák, úgy igen sok nemzeti vagyon menne tönkre. Az 500 hl.-as gazdaságban mindössze az itt maradt munkavezetők és 10— 15 gazdasági cseléd dolgozik. Amennyiben ezeknek a városba munkaszolgálatra a városba kell bemenniök, ott minden munka megállna, 2—3 csősz, kik állandóan a gazdaságot járják át, — amennyiben nem állhatna szolgálatba a gazdaság szőlőkarója állandó fosztogatásnak lenne kitéve, ugyanis amíg nem tartózkodtam a telepen és a polgári, rendőröket és csőszöket be nem szerveztem, igen sok karó, permetezőgép, valamint permet anyag ment veszendőbe. Részben a harcok után a fosztogatók (Lajosmizse, Méntelek és a környéki lakosság) részben a belövések, robbanások által tönkre ment épületek beázása által. Kb. 150-hold a gazdaság szántóföldje, az teljesen szántatlan. A gazdaságnak 18 lovát az oroszok elvitték, félő, hogy iga hiányában ezen terület még csak kapásvetemény, valamint kukorica alá sem lesz szántható. Vetőmag egyáltalán nincsen. Az uradalomnak befalazva volt kb. 250 q gabonáját az oroszok (Surmann malom, Lajosmizse) elvitték. A gazdasági felszerelések, permetezőgépek és igen sok egyéb felszerelést elraboltak. Amennyiben magyar-orosz nyelvű felhatalmazást kaphatnék, ezen értékek felkutatására, nagyrészben visszakerülnének. A beosztott munkavezetők még mindig igazolvány nélkül vannak. Ezeknek feltétlenül fontos mindkét nyelvű igazolvány kiadása, hogy az ellopott anyagot, felszereléseket visszahozathassák a hatóság (Lajosmizse) támogatásával. A telepi lakosságnál, kik a harcok után sok felszerelést bútort stb. elvitték, avagy már értékesítették (jószág, disznó stb.) azon indokkal vonakodnak visszaadni, hogy fizetésüket teljes egészében nem kapták meg. A bútorok nagy része meg van engedélyt kérek ezek azonnali raktározására.