Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

Bárdossy László miniszterelnök 1941. június 27-én jelentette be a Parlamentben, hogy Magyarország hadi állapotban levőnek tekinti magát a Szovjetunióval.

7 Ezzel a lépéssel hazánkat a végpusztulás szélére sodorta. Különösen súlyos lett a helyzet a sztálingrádi csata idején, amikor a szovjet csapatok ellentámadásba lendültek és 1943. január 12-én, a Donnál, áttörték a magyar védővonalakat. A csapatok fejvesztve menekültek, mintegy 40 000 magyar katona lelte ott halálát s körülbelül 70 ezren kerültek fogságba.

8 Ez a katasztrofális vereség döntő volt a magyar hadsereg további sorsa szempontjából, mert a bomlás feltartóztathatatlanul megkezdődött és egyre fokozódott. 1944 elején a szovjet csapatok már megközelítették Magyarország határait. A különféle, félresikerült kiugrási kísérletek és a hadi helyzet súlyosbodása arra késztette a fasiszta Németországot, hogy az ország radikálisabb kizsákmányolása érdekében katonailag is megszállja hazánkat. 1944. március 19-én a bevonuló német csapatok semmiféle szervezett ellenállással nem találkoztak, csak szórványos, egyéni ellenakciókkal. Egy ilyen esetről számolt be a bácsalmási Nemzeti Bizottság, 1946-ban készített jelentésében, mely szerint Narancsik Pál bácsalmási lakos, 1944. március 19-én, mint katona, hídőrséget teljesített az Újvidék—Pétervárad közötti hídnál, s amikor a németek Pétervárad felől előretörtek, golyószóróval támadta meg őket s őrállását haláláig védte.

9 Ilyen elszigetelt epizódoktól eltekintve a megszállást a németek akadálytalanul végrehajtották. Horthy Miklós magyar államfő, a németeknek minden tervébe és elképzelésébe beleegyezett és a volt berlini magyar követet, Sztójay Dömét bízta meg az új kormány megalakításával 1944. március 22-én. Az új kormány a legszélsőségesebb fasiszta elvek szerint rendezte át az országot: kiterjesztették a statáriumot

10

, eltiltották a külföldi rádióadások (még a zenei műsorok) hallgatását is 11 és elrendelték a csendőrség rendkívüli fegyverhasználati jogát

12 azzal, hogy a szolgálatban álló csendőr mindenki ellen köteles fegyverét használni, aki magát gyanússá teszi.

13 A fontosabb posztokon személycseréket hajtottak végre, hogy ezáltal is mindenütt a szélsőségesen reakciós elemek uralomra jutását segítsék elő. Például leváltották Baja város

14 és Bács-Bodrog vármegye főispánjait.

15 Kecskemét város főispánját dr. balásfalvi Kiss Endrét előléptették, a Közellátási Hivatalhoz államtitkárrá nevezték ki.

16 Dr. Horváth Ödön felelős szerkesztő, laptulajdonost, az új főispánt május 8-án iktatta be a th. bizottság.

17 Baja város főispáni teendőivel pedig Hódmezővásárhely főispánját bízták meg.

18 Nagyon gyakori volt ebben az időszakban az áthelyezés, az egyszerű helycsere