Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

is. Űj járási főszolgabírót kapott például a kalocsai, a kiskunfélegyházai, a kunszentmiklósi, a bácsalmási és a jánoshalmai járás.

19 A Sztójay-kormány számos heti és napilapot is betiltott, melyek közül a ,,Kiskunhalas Helyi Értesítője", a jánoshalmi ,,Felső-Bácska", a kiskunfélegyházi ,,Kiskunsági Közlöny", a bajai ,,Magyar Közérdek" c. időszaki sajtótermékeket említhetjük.

20 A „Kecskeméti Lapok" a 77. évfolyam 22. számában, 1944. május 28-án jelentette be, hogy ,, . . . a háború tartamára szünetelteti megjelenését" . . . Újból csak a felszabadulás után 1944. december 27-én jelent meg (67. számú irat).

21 A németek a kormány egyik legfontosabb feladatává tették a „zsidókérdés megoldását". Ennek érdekében már április folyamán elkezdték a zsidók összeírását

22 és május 12-én Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja az 1610/1944. M. E. számú rendelet alapján elrendelte gettóba szállításukat. A gettókat járásonként a városokban vagy a nagyobb községekben jelölték ki. Mai megyénk területén eszerint Lajosmizsén, Kalocsán, Kiskőrösön, Kecelen, Kiskunmajsán, Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason rendeztek be gettót. Az átköltöztetés költségeit a zsidóknak kellett viselniök, de az alispáni utasítás még nem korlátozta a magukkal vihető vagyontárgyakat. A kijelölt lakóhelyre való átköltözést május 22-én reggel 5 órakor kellett volna elkezdeni és 8 nap alatt végrehajtani.

23 A kiskőrösi járási főszolgabíró a fentiekkel ellentétben Soltvadkerten is állíttatott fel gettót és szabályozta a magukkal vihető tárgyak mennyiségét, sőt minőségét.

24 Például minden család 1 szekrényt, 1 asztalt, személyenként 1—1 széket, 3000 P. készpénzt vihetett magával. ,, . . .Ruhából a használt ruhát és egy új ruhát. (Bundát és luxus ruhát nem vihetnek.) Cipőkből a használtak és egy pár új cipő. Szőnyegből csak az erősen kopott rongyszőnyeg, míg a jó szőnyeg nem . . ,"

25 Kecskemét és Baja, mint önálló törvényhatóságok, önállóan intézkedtek. Kecskeméten az 1944. június 15-i th. bizottsági jegyzőkönyv szerint az élelmiszer-ellátás szempontjából összeírt zsidók száma 579 család, 1271 fővel. Átköltöztetésük június 13-án történt meg.

26 Baján a gettózás idején 1328 zsidót írtak össze, gettónak 86 házat (431 szobával) jelöltek ki.

27 A gettókat táborok váltották fel. Baján például nagyon szigorú utasítás intézkedett a „zsidóknak táborba szállításával kapcsolatban". Az értéktárgyakat kivétel nélkül be kellett szolgáltatniuk, ezt személyi motozással ellenőrizték és a rajtuk levő ruhán kívül csak 1 rend munkaruhát és 1 kabátot vihettek magukkal.

28 A táborokból Németországba deportálták őket. Baján az utolsó névjegyzék 1944. június 8-án a gettóban lakókat, már mint német munkásokat sorolja fel. A jegyzéken 405 érintett személy szerepelt.

29 A német megszállás következtében a hazai németeket „birodalmi német"-nek tekintették és nem a magyar hadseregbe, hanem az SS-be sorozták be őket, külön német sorozóbizottságok közreműködésével. A német származású lakosokat a magyar hatóságok közreműködésével idéztették meg.

30 Nemcsak férfiakat, hanem önkéntes, női segédmunkaerőket is toboroztak az SS-be.

31 A magyar kormány „ . . . a német véderőnél, valamint a háborús célt szolgáló egyéb német fegyveres alakulatnál szolgálatot teljesítő magyar állampolgárokat ..." a korábbi rendelkezésekkel szemben, — amikor ilyen esetben elvesztették állampolgárságukat —teljes jogú magyar állampolgároknak ismerte el.

32 Ennek alapján az SS-ben szolgálók is ugyanolyan jogokat